A budapesti gyógyszerészképzés rendelkezik a legnagyobb múlttal az országban, aminek az előnyét sokáig lehetett élvezni, de ma már négy hazai képzőhely egyike vagyunk, és ahhoz, hogy mi maradjunk a legjobbak, sokat kell tenni – hangsúlyozta dr. Antal István. A hagyományainkat, a kutatómunka és a tudományos eredmények területén elért eredményeket meg kell őrizni és rájuk építkezve fejlődni tovább – nevezte meg egyik fontos célként.
Mint ismert, a Semmelweis Egyetem fejlesztéséről szóló korábbi, 2017 végi kormánydöntés tartalmazta a GYTK korszerűsítését is, ennek keretében Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutatási Centrum kialakításáról és fejlesztéséről döntött a kormány. A jelenleg tervezési fázisban álló centrum óriási lehetőséget jelent számunkra: egyrészt megszűnhet a kar jelenlegi területi megosztottsága, ami segíti az egységeink belső együttműködését. A hallgatók számára pedig olyan oktatási kampuszt tudunk létesíteni, ahol megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre az alapozó képzéstől a gyakorlatig: előadótermek, gyógyszertári és ipari skill laborok, demonstrációs termek mind szerepelnek a tervek között – sorolta a dékán. Az oktatás, kutatás és gyógyszerellátás egysége nagyon fontos feladata a karnak, ezt a jelenleginél is magasabb színvonalon szeretnénk folytatni a centrum átadása után – tette hozzá.
A centrum nagy előrelépést jelent majd a kar számára az oktatás mellett a kutatás és az ipari kapcsolatok bővítésében is. A kutatások fejlesztése kapcsán a molekuláris biológiai kutatások, a készítményfejlesztés, nanotechnológia és biotechnológia, valamint a fitoterápia a fő irányvonalak, de a kutatott vegyületek (potenciális gyógyszervegyületek) alapján egy nemzeti molekulatár kialakítása is a kar tervei között szerepel. Ennek érdekében a Hőgyes–Schöpf-Merei projekthez kapcsolódó fejlesztésben olyan központi műszeres laboratóriumok is szerepelnek, ahol az erőforrások koncentrálása lehetővé teszi, hogy eddig nem végzett tevékenységet is tudjunk folytatni – fejtette ki a dékán.
A karon zajló oktatási ritmusváltás és kurrikulumreform kapcsán dr. Antal István rámutatott: a megújulás alapvető szempontja, hogy a kezdőből hiteles szakemberré válás során az elméleti tudás mellett a készségek és hozzáállás elsajátítása is elengedhetetlen. Ebben segítséget ad az elméleti ismeretek mellett a gyakorlati, illetve technikai készségek megszerzése (pl. gyógyszerkészítés, az ipari gyártás folyamata, ellenőrzés, analitika, gyógyszerészi gondozás, és -kommunikáció, tanácsadás), illetve olyan szemlélet kialakítása, amely a beteg érdekeit és a megfelelő minőségű gyógyszerkészítmény alkalmazását együttesen veszi figyelembe. A tartalmi (tantárgyi) bővítés mellett nélkülözhetetlen a készségeket fejlesztő skill szimulációs módszerek súlyának növelése – tette hozzá.
„Nagy öröm számomra, hogy még dékánhelyettesként a jubileumi évben sikerült megvalósítani a reform egyik fontos részét, a záróvizsgák megújítását” – mondta dr. Antal István. Az elképzelésünk az volt, hogy a kor követelményeivel összhangban a záróvizsga az integrált tudás számonkérése legyen. A záróvizsga anyagát már idén azon ismeretek képezték, melyek alapján az egyes munkahelyeken a kezdő szakembertől elvárható szinten tudnak a friss diplomások önálló munkát végezni. Ezért a záróvizsgán öt modulból kell integrált módon számot adniuk a hallgatóknak: gyógyszeres terápia hatástani alapjai; közvetlen lakossági, kórházi-klinikai döntéshozatali helyzet; alkalmazási előírás értelmezése, a gyógyszerforma jelentősége; gyógyszerügyi ismeretek; gyógyszerkészítmények előállítása és ellenőrzése.
A 2020 első felét meghatározó járványügyi helyzetre visszatekintve kiemelte, hogy a távoktatás elsőre kihívást jelentett az oktatók és hallgatók számára is, de mindenki jól helytállt és hasznos tapasztalatokat szereztek. Példaként említette, hogy videófelvételek készültek a gyakorlatokról (gyógyszervizsgáló módszerekről, gyógyszerkészítésről, tablettázásról, kenőcskeverésről stb.), amit jól tudtak hasznosítani a hallgatók. Bár a távoktatás számonkérésre kevésbé alkalmazható, a korlátait is figyelembe véve egyes területeken ugyanakkor a tervek szerint a későbbiekben is alkalmaznák, a hagyományos oktatási formákkal vegyítve – mondta el a dékán.
Dr. Antal István a kar munkatársainak mindennapjaiban is szeretne változást elérni, ennek érdekében fontos az átláthatóság és a hatékony információáramlás. Úgy véli, vannak még ki nem használt erőforrások az infrastruktúrában és a humánerőforrásban is, amit szeretne felpezsdíteni. „15 éve vagyok dékánhelyettes, ez idő alatt három dékán mellett dolgozni megtisztelő feladat és sok tapasztalat volt nagy büszkeség számomra, hogy eddig is segíthettem a kar munkáját” – mondta dr. Antal István. Dékánhelyettesként a záróvizsga reform mellett legbüszkébb arra, hogy sikerült megvalósítania egyebek mellett az ipari gyógyszerészeti szakképzési irányt, ahol jelenleg 10 területen szerezhetnek a hallgatók szakvizsgát. Emellett a gyógyszeriparral is élő együttműködés alakult ki, aminek szintén dr. Antal István volt az egyik felelőse.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
