Dr. Kovács József leköszönő igazgató az 1993-as alapításától kezdve a Magatartástudományi Intézetben dolgozik, a Semmelweis Egyetemmel való kapcsolata azonban még ennél is korábbra nyúlik vissza. „Itt végeztem, majd attól a 3 évtől eltekintve, amikor az Orvostovábbképző Intézetben dolgoztam, gyakorlatilag 18 éves korom óta itt vagyok az egyetemen. Ami nem változott, az a lelkesedésem: előbb hallgatóként, majd oktatóként és kutatóként is óriási örömöt okoz, hogy ezzel a szakterülettel foglalkozhatom” – avatott be minket. Amint dr. Kovács József elmondta, már fiatal korától tudta, hogy mi az, ami érdekli, de akkor még nem volt tisztában azzal, mi is a pontos megnevezése ennek a területnek. „A bioetikáról akkor még nem hallottam, ez később jött létre nyugaton. Azt tudtam, hogy az orvoslás mellett a pszichológia és a filozófia is érdekel, illetve az, hogy ezekkel hogyan lehet gyógyítani. Arra ugyanis már az ókori sztoikusok is rájöttek, hogy a gondolkodás hatással van az egészségre, a filozófia a lélek orvosa lehet– a kognitív viselkedésterápia, amivel pszichoterapeutaként foglalkozom, gyakorlatilag az ő módszereiknek a modern változata” – magyarázta. A modern analitikus filozófia pedig a bioetika egyik meghatározó alapja – tette hozzá.
A Magatartástudományi Intézetben oktatott tárgyak között van az orvosi kommunikáció, az orvosi szociológia, a bioetika, a pszichoterápia, az orvosi antropológia, valamint orvosi pszichológia csoport is működik az intézetben. Dr. Kovács József úgy látja, mára jelentősen nőtt a tárgyak elfogadottsága, és általánosan elismert, hogy ezek a képzés fontos részét képezik. Felnőtt egy orvosgeneráció, amelynek kurrikuluma magába foglalta ezeket a tárgyakat; azokat a hallgatókat pedig, akik egy előadás elején még szkeptikusan állnak például az etikához, egy izgalmas és élvezetes szeminárium hamar meggyőz. „Ha szabad így mondanom, véleményem szerint az etika, a pszichológia, a kommunikáció, egyszóval a magatartástudomány az, amely megkülönbözteti az emberi orvoslást az állatorvoslástól. Hiszen a szervek felépítése és működése szinte megegyezik, de az nem mindegy, hogyan kommunikál, milyen etikai normák mentén, milyen empátiával dolgozik egy orvos. Ezeket tanítjuk itt, a Magatartástudományi Intézetben” – osztotta meg a leköszönt igazgató.
Dr. Kovács József 2016-tól vezette igazgatóként az intézetet, mely az elmúlt négy évben nagy fejlődésen ment keresztül. 2016-ban egy oktatásfejlesztési pályázat keretében új tankönyvek, oktatófilmek, videóanyagok, idegennyelvű tanulást segítő anyagok jelentek meg, a tananyagokat is aktualizálták és informatikai fejlesztésre, könyvtárbővítésre is sor került. 2018-ban az intézet 25. születésnapja alkalmából nagyszabású ünnepséget rendeztek és egy kötetben foglalták össze az intézet történetét és eredményeit. A Magatartástudományi Intézet munkatársainak immár tudományos, oktatási és klinikai teljesítményét is mérik, ennek megfelelően kerülnek kiosztásra a különböző szerény kutatási támogatások – dr. Kovács József szerint a módszer olyannyira sikeres, hogy a testvérintézmények is érdeklődtek a bevezetése iránt.
A jubileumi, 250. tanévre bevezetett kurrikulumreform a Magatartástudományi Intézetet is érintette: az itt oktatott tárgyakat a hallgatók a blokkosítás miatt korábban kezdik tanulni. Az intézetben számos, publikációs szempontból is sikeres kutatócsoport működik, emellett pszichoszomatikus szakrendelő, valamint diák- és életvezetési tanácsadó szolgálat is üzemel. Utóbbiak a koronavírus jelentette veszélyhelyzet idején is komoly segítséget nyújtottak: az intézet munkatársai is csatlakoztak a hallgatók lelki támogatását segítő krízisvonalhoz, emellett online előadásokat tartottak arról, miként lehet kezelni a rendhagyó helyzetet, hogyan lehet hasznosan eltölteni az időt a karanténban. Számos beteg esetében a pandémia ellenére távterápiával folytatódhatott a pszichoterápiás kezelés.
Dr. Kovács József kiemelte: a Magatartástudományi Intézetben nemcsak az ország legkiválóbb szakemberei dolgoznak – az itteni szakemberek a Magyar Pszichiátriai Társaságnak két elnököt is adtak, az intézet pedig több alkalommal segített a szakmai irányelvek, betegjogi jellegű törvények, illetve rendeletek kidolgozásában –, de kiváló a munkahelyi légkör is. „A munkatársak nem csak tanítják a tárgyakat, meg is élik azokat. Nincs is ebben semmi rendkívüli, az lenne furcsa, ha egy kommunikációt oktató kolléga rosszul kommunikálna, vagy ha egy etikát tanító intézetben durvák és etikátlanok lennének az emberek. Akkor jó és hiteles egy tanár, ha ő maga is azok szerint az elvek szerint él, amit oktat – ez pedig a Magatartástudományi Intézet munkatársaira mindig is jellemző volt” – magyarázta dr. Kovács József, akinek kiváló a viszonya utódjával, dr. Purebl Györggyel, és biztos benne, hogy vezetése alatt remek időszak vár az intézetre. Ami a saját, jövőbeli terveit illeti, reméli, hogy az adminisztratív terhek csökkenésével több ideje jut szenvedélyeire, a bioetikára és a pszichoterápiára.
Szabó Ádám
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
