Kopp Mária tanítványként kötődésem a Magatartástudományi Intézethez egyetemi éveimre vezethető vissza, itt kezdtem tudományos diákköri tevékenységem – idézte fel dr. Purebl György. Kezdetben gyakornokként dolgozott az intézetben, főként alváskutatással foglalkozott, aztán Kopp Mária váratlan halála után ő vette át a Depresszió és Öngyilkosság-megelőzés Kutatócsoport vezetését. Ettől kezdve ez vált a fő kutatási területemmé – emlékezett vissza. „Az, hogy hét év igazgatóhelyettesi megbízás után június 15-től én vettem át egykori mentorom, Kopp Mária intézetét, hatalmas megtiszteltetés számomra” – fogalmazott.
Egy jól működő intézetet örököltem meg, ám úgy vélem, mégis szükség van változásokra, hiszen az orvostudomány is rendkívül gyorsan fejlődik; nekünk pedig folyamatosan nyitottnak kell lennünk minden újdonságra. Fontos, hogy ne csak „kullogjunk” a változások után, hanem mi magunk is lássuk az orvostudomány új irányait és ezekben tudjunk ne csak előre, hanem elsőként lépni – véli az igazgató. Egyik ilyen irányként említette az ökológiai medicinát, vagyis annak a vizsgálatát, hogy az ökológiai változások milyen új veszélyeket hozhatnak az orvostudományban, illetve annak hogyan kell átalakulnia az ökológiai változások mentén. Ennek egyik látványos példája a mostani koronavírus-járvány, ahol egy alapvetőan állati vírus terjedt át az emberre – mutatott rá.
A Magatartástudományi Intézet Pszichoszomatikus Szakrendelőjében sok olyan zavarral foglalkozunk, amit az országban kevés helyen kezelnek, ilyen például az evés- és testkép-, a szexuális zavarok és a pszichogén alvászavarok, de különböző szorongásos problémákkal is fordulnak hozzánk – sorolta. Ezen profilok további erősítése mellett céljai között szerepel egy európai standardok mentén működő fájdalom ambulancia elindítása is. Kiemelte a pszichológiai faktorok szerepét a fájdalom kezelésében; mint arra rávilágított, a fájdalomküszöböt a psziché állítja be, ezért ez különböző pszichológiai módszerekkel emelhető. Tervei között említette még az intézetben korábban működő alváslabor fejlesztését és újraindítását, ahol az alváskutatások mellett különböző neurofiziológiai vizsgálatok is megvalósíthatók lennének.
Az igazgató úgy véli, a XXI. században már nincsenek magányos hősök a kutatásban, így a kutatócsoportokra és a csapatmunkára kell fókuszálni. Az intézetben a társadalomtudományok és a természettudományok mellett nagy hangsúlyt fektetnek az etika- és jogtudományra is, hiszen az orvoslás nagyon gyorsan változik a telemedicina irányába, ami számos etikai és jogi kihívást vet fel – hangsúlyozta dr. Purebl György. Hozzátette: fontos, hogy mindhárom tudományterület fejlődni tudjon, mind a biológiai, mind a klinikai, mind pedig a gyakorlati orvosszociológiai és társadalomtudományi kutatásokban tudjunk nemzetközi szinten is kimagaslót alkotni. Vezetőként fontos feladatomnak érzem, hogy a gyakorlatban is hasznosítható kutatásokkal foglalkozzunk elsősorban, továbbá az eddigi nemzetközi kapcsolatainkat is szeretném erősíteni – fűzte hozzá.
Dr. Purebl György számára a betegellátás mindig is nagyon fontos volt, mint mondta, alapvetően klinikusnak tartja magát. A mai orvosi szociológia, etika és pszichológia sokkal jobban kötődik a medicinához, mint saját alaptudományához; ezen tárgyak ismeretanyagának 95 százalék a gyakorlati orvoslásból ered, vagyis a XXI. századra a medicina vált ezen tudományágak alaptudományává is – mutatott rá. Éppen ezért lényegesnek tartom, hogy azok a kollégáim, akik preklinikai tárgyakat oktatnak, maguk is a klinikumban dolgozzanak, hiszen így adhatók át a megfelelő készségek a hallgatóknak – véli. Dr. Purebl György kiemelte: az egyetemen történő kurrikulumreformmal összhangban ő is a minél gyakorlatorientáltabb képzés irányába szeretné átalakítani az intézetben folyó oktatást.
Bódi Bernadett
Fotó: Gál Bettina – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
