Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. május 06.
228201 Összes oltás
14131 Beoltott Semmelweis Polgár
A március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Széchenyi-díjjal tüntették ki dr. Buday László orvos-biokémikust, az Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet egyetemi tanárát, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját, a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatóját. Tudományos pályája során a sejtek közötti jelátviteli folyamatok vizsgálata területén elért kiemelkedő kutatási eredményei hozzájárultak a célzott daganatterápia alkalmazásához.

„Hatalmas megtiszteltetés számomra, hogy a tudományos szakmai teljesítményért adható legmagasabb díjjal tüntettek ki” – mondta az elismerésről dr. Buday László. Az egyetemi tanár a tudományos pályája során a sejtek közötti jelátviteli folyamatok vizsgálata területén elért kiemelkedő kutatási eredményei, valamint a biokémia, illetve molekuláris biológia oktatásában végzett magas szintű munkája, továbbá jelentős tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként részesült Széchenyi-díjban.

A tudományos tevékenységét az elmúlt közel 30 évben a növekedési faktorok jelátviteli pályáinak kutatása fedte le. „Már gyermekkoromban is nagyon érdekelt a biológia, eredetileg biológusnak is készültem, de végül mégis az orvosi egyetemre jelentkeztem” – emlékezett vissza. Egyetemi tanulmányai alatt az akkor még I. Sz. Kémiai-Biokémiai Intézetben dr. Faragó Anna professzor munkacsoportjában kezdett el kutatni, ahol a sejtek növekedését és osztódását szabályozó speciális enzimeket, a protein-kinázokat és azok jelpályáit tanulmányozta. Egy ösztöndíj segítségével több mint két évet kutathatott Londonba, ahol rájöttek az úgynevezett Ras fehérjék aktiválódási mechanizmusára. A Ras alapesetben a sejtnövekedést szabályozza a szervezetben, ha ez mutálódik, vagy a szervezet nem képes a működését kontrollálni, akkor extrém mértékű sejtburjánzást okozhat, ezért is van az, hogy a Ras mutációi jelentős szerepet játszanak rákos megbetegedésekben – magyarázta. Kollégáival elsőként fedezték fel azt a mechanizmust, mellyel a növekedési faktorokat érzékelő receptorok továbbadják a jelet a Ras fehérjék felé.

Londonból hazatérve ismét dr. Faragó Anna munkacsoportjába csatlakozott vissza, ahol tovább folytatta a jelátviteli pályák kutatását; 2006-ban pedig átvette a kutatócsoport vezetését. Az évek során több fehérjét és szabályozási mechanizmust is felfedeztek. „Egyre szélesebb területeket kezdtünk el kutatni, egy idő után már nemcsak a sejt osztódást vizsgáltuk, hanem azok mozgását is” – mutatott rá. Rájöttünk, ha növekedési faktorral kezelünk sejteket, akkor azok sejtosztódással, sejtmozgással vagy az egyes gének fehérjékbe történő átírásával válaszolnak, attól függően, hogy mi az adott sejt szerepe – ismertette, hozzátéve: az elmúlt években azokra a jelpályákra koncentráltak, amelyek a sejtek mozgásának szabályozásában meghatározóak. Dr. Buday László hangsúlyozta, hogy ennek kutatása nemcsak a fiziológiás sejtműködés megértéséhez viszi közelebb a biológusokat, de intenzív kutatás folyik a daganatos sejtek mozgásának terén is. Sikerült azonosítani egy olyan, úgynevezett állványfehérjét, amely több növekedési faktor receptor jelpályájában is kritikus szerepet játszik. Ez az állványfehérje számos emberi daganat, mint a gyomor-, vastagbél- vagy tüdőrák, esetében jelentősen felszaporodik a sejtekben. „Mindezek alapján úgy tűnik, hogy megtaláltuk a növekedési faktor jelátviteli pályáinak egyik olyan komponensét, amelynek gátolása terápiás lehetőséget biztosíthat a daganatos megbetegedések esetében” – fejtette ki Buday László.

Életének egy fontos szakasza volt, mikor 2009-ban elnyerte a Lendület-pályázatot, majd 2010-től a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének igazgatója lett. Mint mondta, új feladatai mellett is sokáig visszajárt egyetemi kutatócsoportjához, illetve félállásban a mai napig részt vesz az oktatásban. „A Semmelweis Egyetemen kezdtem a pályám, és ma is fontos része az életemnek” – fogalmazott. Jövőbeli terveiről szólva elmondta, nyolc fős kutatócsoportjával tovább folytatja a tirozin-kináz jelpályáinak kutatását, illetve komoly szakmai kihívás számára, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság tagjaként a doktori iskolák jövőbeli akkreditációjáért felelős kollégium vezetőjévé választották, így részt vesz az egyetemek akkreditációs rendszerének megújításában.

Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.