„Kötődésem az I. Sz. Sebészeti Klinikához az egyetemi éveimre vezethető vissza, itt kezdtem tudományos diákköri tevékenységem az 1990-es évek közepén, és kezdtem el érdeklődni a máj-, epe és hasnyálmirigy megbetegedések sebészete iránt” – idézte fel dr. Szijártó Attila, hozzátéve, hogy a mai napig ez a terület jelenti számára a fő kutatási és klinikai irányvonalat. 2001-es végzése óta dolgozik a klinikán, ahol az egyetemi ranglétrát bejárva 2016-ban igazgatóhelyettes, majd 2020. március 4-től igazgató lett, közben pedig 2019-től a Tudományos Diákköri Tanács elnökévé is megválasztották. „Egy 111 éves klinika vezetését vettem most át, amivel egy hihetetlenül nagy örökséget kaptam” – fogalmazott. Gárdonyi Géza szavai különös erővel hatnak rám, miszerint „a falak ereje nem a kőben vagyon, hanem a védők lelkében”. Ebben az épületben több száz orvos fordult meg az elmúlt évtizedekben, így a kialakult hagyományok és azok tisztelete elengedhetetlen – fogalmazott az igazgató. A hazai sebészeti ellátásban az I. Sz. Sebészeti Klinika mindig is kiemelkedő szerepet töltött be, egyfajta „zászlóshajó” és egyben iskolateremtő műhely, melynek jelenlegi, új hívószavai az értékteremtés, értékkövetés, az elitképzés és az átláthatóság – vélte. Vezetőként fontos számára a meglévő értékek gondozása és továbbadása, de új irányzatok bevezetését is feladatának tartja. Mint mondta, a klinika ebben korábban is jeleskedett, az elmúlt években különböző sebésztechnikai, valamint transzlációs fejlesztések történtek. Az átláthatóságról szólva elmondta, tervei között szerepel a betegbiztonsági és minőségi mutatók konkrétabb megjelenítése, mely egybeesik a magyar sebésztársadalom jelen törekvésével is. Egy országos központi adatbázisban összegezné az erre vonatkozó adatokat, mely hozzájárulna a hatékonyabb minőségbiztosítási kontrollhoz – mutatott rá.
Dr. Szijártó Attila kiemelte: az I. Sz. Sebészeti Klinikán évtizedek óta kimagasló szakmai színvonalon működik az emésztő szervi megbetegedések sebészete, különösen a máj-, epeúti és hasnyálmirigy sebészet, az országban a legnagyobb számban itt látnak el ilyen betegeket. Hozzátette: európai szinten is elismert eredményeket érnek el mind a műtéti számokban, mind pedig az elvégzett technikai újításokban. Az erre irányuló kutatásokat a jövőben tovább szeretné erősíteni, illetve az egyetem vezetésének törekvéseivel összhangban egy átfogó gasztroenterológiai centrumot szeretne létrehozni a klinikán, mely az eddigi kollaborációt még inkább erősítené a gasztroenterológusok és a sebészek között. A centrum egy mérföldkő lenne mind hazai, mind pedig nemzetközi szinten – hangsúlyozta.
Újraszervezte a klinikán működő munkacsoportokat, újabb célokat tűzve ki számukra mind az oktatás, a kutatás, mind pedig a gyógyítás terén. Különös hangsúlyt fektet az úgynevezett morbiditás, mortalitási megbeszélésekre, melyeket havonta egy alkalommal szerveznek, hogy elemezzék a problémákat, esetleges kudarcokat. „Ezek jó alkalmat adnak a tanulásra, egyúttal rávilágítanak a fejlesztendő területekre is” – vélte.
Az orvosképzés minőségének fejlesztése is célja, mint mondta, fontos, hogy a hallgatóknak a szakma szépségét, annak komplexitását egyszerűsített formában, közérthetően tudják átadni. A kurrikulumreform kapcsán megvalósuló blokkosított oktatás keretében ez megvalósítható lesz – mutatott rá. Mint mondta, a hangsúly a graduális oktatás mellett a posztgraduálisra is terelődik, az egyetem Sebészeti Grémiumának elnökeként ez utóbbira komoly befolyása is van. Ennek megfelelően minden sebészeti képzésben részt vevő szakorvosjelöltnek hosszabb-rövidebb időt el kell tölteni az egyetem valamely klinikáján, annak érdekében, hogy a sebészet széleskörű profilját jobban megismerjék.
Az igazgató kitért arra is, hogy a 111 éves klinika felújítása is szerepel hosszú távú tervei között, mint fogalmazott, a korszerű betegellátáshoz szükséges a teljes körű rekonstrukció, ennek első lépései már el is indultak.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
