Az Alliance4Life keretein belül és az Innovációs Igazgatóság szervezésében a „Tudománykommunikáció az egyetemeken” című, három előadást és utána következő beszélgetést magába foglaló programnak a Semmelweis Szalon adott helyet december 11-én.
Az első előadó, dr. Veszelszki Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet egyetemi docense volt, akitől a hallgatóság egy átfogó képet kapott a tudománykommunikáció meghatározásáról, a lehetséges közönségéről és céljairól. Ezek után az előadó bemutatta a különböző lehetőségeket, azok előnyeivel és hátrányaival együtt. Így szóba kerültek például a hagyományos offline (magazinok, újságok) és online (pl. honlap) platformok, ezeken kívül a közösség bevonását segítő programok, egyebek mellett a tudományfesztiválok vagy a Kutatók Éjszakája. Röviden bemutatott olyan „újhullámos” tevékenységeket is, mint a science art, a science cafék, a science slam és a közösségi oldalakon történő aktív jelenlét.
Dr. Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karának habilitált egyetemi docense előadásában körbejárta az egyetemeket is érintő legnagyobb tudománykommunikációs kihívásokat: a tudományos műveltség állapotát, a rankingek szerepének eltúlzását, különösen a médiában, a tudományos tudás állapotának megrendülését és ezzel a tudományellenességet és -szkepticizmust. Javaslatában a kommunikáción keresztül történő közösségépítés szerepére hívta fel a figyelmet.
Csaba Lajos János, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok osztályvezető-helyettese a cég által szervezett egészségmegőrző programokról tartott előadást. Ezek közé tartozik a Richter a Nőkért projekt, számos alprogrammal, az egyetemi hallgatók és pályakezdő orvosok, gyógyszerészek számára ajánlott Richter Tudósklub, valamint a tanárok elismerését szolgáló Magyar Kémiaoktatásért Díj és Rátz Tanár Úr Életműdíj. A Richter legnagyobb rendezvényét is megismerhette a hallgatóság, az Egészségváros programot. A projekt célja a lakosság egészségügyi köznevelése, a szűrőprogramok és az azokon való részvétel népszerűsítése, valamint a kórházak anyagi támogatása. A rendezvény az elmúlt 10 évben 75 városba jutott el, közel 200 ezer érdeklődővel. A több mint 150 ezer szűrés közel negyedében történt korai betegségfelismerés, és 380 millió forintnyi adomány gyűlt össze kórházak részére.
Az előadásokat lezáró beszélgetés két fő kérdés köré csoportosult, az egyik, hogy vajon ha kimarad az iskolai oktatásból a kommunikációra nevelés, az egyetemeken nem késő-e elkezdeni? Az előadók szerint nem. Dr. Veszelszki Ágnes kitért arra, hogy a Corvinus Egyetem doktoranduszok körében hirdet egy minden évben sikeres tantárgyat, amely egynapos tréning formájában valósul meg. Ezen a hallgatók a prezentációkészítés mikéntjével is megismerkednek, de gyakorlati tudnivalókkal is ellátják őket az előadástechnikát illetően. Dr. Fábri György is hasonló véleményen volt, szerinte erre mindig van igény és alapszinten ezek a készségek elsajátíthatók. A másik kérdés megválaszolásába, miszerint hogyan lehet érdekelté tenni a döntéshozókat, vezetőket abban, hogy támogassák a tudománykommunikációs tevékenységet, a közönség soraiból dr. Szigeti Gyula Péter, az Innovációs Igazgatóság vezetője is bekapcsolódott. Ez támogatói oldalról elvárás – mutatott rá. A legtöbb Magyarországon meghirdetett pályázatban ma már kötelező elem a társadalom informálása a tudományos eredményekről. Dr. Veszelszki Ágnes arra is felhívta a figyelmet, hogy az online jelenlét (pl. Facebookon) egyértelműen hatással van a tudományos előmenetelre is. A nagyobb közösségimédia-aktivitás, a valóságban is több idézettséget generál. Ráadásul az ismertebb kutatók könnyebben találnak magunknak finanszírozót is, nem beszélve arról, hogy a fiatal generációk krémjéből válogathatnak. Dr. Fábri György arról is beszélt, hogy ebben a folyamatban a legfontosabb a sztárcsinálás (vagy hőscsinálás) és a storytelling. Be kell mutatni a kutató küzdelmeit, és a diadalhoz vezető utat, mert most erre van szükség. Példaként hozta, hogy ha beállítanának egy laborasztalra egy kamerát, ahol a néző élőben követheti az eseményeket, az valószínűleg hatalmas siker lenne, afféle labor-valóságshow, de ehhez pénzügyi háttér is kell. A hatékony tudománykommunikációhoz elengedhetetlen a megfelelő anyagi befektetés – hangzott el.
A programot lezáró állófogadáson még további kérdések is felmerültek, a jövőben pedig közös együttműködésekre is van kilátás.
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
