Dr. Túri Ibolya, a kar tudományos dékánhelyettese köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az esemény arra hivatott, hogy bemutassa a PAK tevékenységét, legújabb tudományos, kutatási és konduktor-szakmai eredményeit. A köszöntők sorát folytatva, dr. Ferdinandy Péter, a Semmelweis Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese bemutatta az egyetem innovációs stratégiáját, kutatási és innovációs céljait, valamint azokat a lehetőségeket, melyek a kar oktatói és hallgatói számára egyetemi szinten nyitottak és elérhetőek. A tudomány nemcsak filozófiai, hanem gazdasági értelemben is értékteremtő lehet – hangsúlyozta a rektorhelyettes, hozzátéve, hogy az egyetem hagyományos hármas, oktatási-kutatás-gyógyítás funkciója mellett megjelent az innováció is, mely kiemelt szerepet játszik az egyetemi és kari célkitűzések elérésében.
Dr. Falus Iván professor emeritus szavait távollétében dr. Túri Ibolya tolmácsolta. Köszöntőjében kitért arra, hogy a pedagógusképzés kompetenciáinak feltárására és leírására mind hazai, mind nemzetközi szinten jelentős erőfeszítéseket tettek. Ezek alapján megállapítható, hogy a képzőhelyeknek kettős, szakmai és pedagógusi identitásuk van. Kiemelte, hogy a konduktorképzésben részt vevő orvosok, pszichológusok, pedagógusok, művészek eredeti szakmájuk mellett minden esetben rendelkeznek konduktori ismeretekkel is, így képesek arra, hogy saját tudományterületükkel hozzájáruljanak a konduktorok szakmai személyiségének kibontakozásához.
Galéria
A rendezvény plenáris ülésén dr. Balogh Brigitta docens a konduktori kompetenciákról szólván kifejtette, hogy a konduktorhallgatói nézetek feltárása és beazonosítása segít megérteni a jelöltek konduktori énképének, valamint szerep- és tevékenységértelmezésének alakulását is. A segítő területen dolgozó szakemberek szaktudásának, szakértelmének jelentőségén túlmenően fontos annak tisztázása is, hogy tevékenységük milyen módon járul hozzá a megelőzéshez annak érdekében, hogy a különleges gondozást igénylő gyermekek és azok családjai támogatását is szolgálja. Fontos, hogy a képzőhelyek megismerhessék, hallgatóik milyen képzéstartalmakat tartanak elengedhetetlennek szakmai tevékenységükkel összefüggően – mondta el a kar docense.
Földesi Renáta, a Konduktív Pedagógiai Intézet mb. igazgatóhelyettese dr. Pető András életútján keresztül mutatta be, hogy hogyan hatott a korszak és a helyszín a konduktív nevelés rendszerének és elméletének megalkotására. Előadásában Pető életpályájának megragadásában és rekonstruálásában felhasználható elméleteket és módszereket mutatta be az irodalomtörténetet és a történettudományt segítségül hívva: a feltárt források alapján összeállított eseménysorral és jelentésalkotással, új tisztázó információkkal, értelmezésekkel gazdagította a Pető Andrással kapcsolatos eddigi tudást.
A rendezvényen köszöntötték az „Év gyakorlatvezetője” elismerés díjazottját, Varga Barbara konduktort, valamint azokat a támogatókat is, akik segítik a kar, valamint gyakorlóterületei mindennapi életét. Bemutatták „A konduktív pedagógia kézikönyve” c. kiadványt, melynek fontosságáról és időszerűségéről dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea dékán, Feketéné dr. Szabó Éva általános dékánhelyettes, valamint dr. Kollega-Tarsoly István kari könyvtárigazgató beszélt, aki kitért arra, hogy a könyv egy sorozat részét képezi, célja pedig az ismeretterjesztésen, a tudományos kutatások eredményeinek bemutatásán túlmenően az is, hogy oktatási segédeszközként is funkcionálhasson. A kar általános dékánhelyettese a kötet struktúrájáról elmondta, az minden elemében tükrözi azt a szemléletet, hogy a konduktív nevelés a gyakorlatban élő humán tudomány. A kiadvány a kar jelenkorát mutatja be, de felvet olyan kérdéseket, ami jövő kihívásaira adható válaszokat járja körül – fejtette ki. Dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea, a kar dékánja több irányból közelítette meg a kiadvány fontosságát, hangsúlyozva az elmélet és a gyakorlat egymásra épülését, ami a kezdetektől jelen van, valamint a konduktor-pedagógusi lét kettős identitásának különlegességét. A konduktív nevelés több tudományterületre épül, felhasználja az orvostudomány, a társadalomtudomány eredményeit és módszereit, de mindemellett felelnie kell a társadalom, a szakma új elvárásaira, a szakemberhiány és az új szakmai kihívások problematikájára is – fejtette ki a kar vezetője, hozzátéve, hogy a kiadvány legnagyobb érdeme az új nézőpontok és források párhuzamba állítása, valamint a szakmai tudás átadása szakemberek és laikusok számára is.
Dr. Fogarasi-Grenczer Andrea, az Egészségtudományi Kar Családgondozási Módszertani Tanszékének főiskolai docense előadásában kitért a védőnői szerepvállalás támogató jellegének szerepére a koraszülés megelőzésében, a várandósság alatti rizikótényezők, valamint a fejlődésbeli elmaradások korai felismerésének fontosságára; míg Bajnok Ildikó konduktor, az Egészségügyi és Rehabilitációs Ellátási Osztály munkatársa konduktorszakmai feladatait, valamint a korai fejlesztésben részt vevő társszakmák képviselőivel való együttműködés lehetőségeit mutatta be az intervenció és a gyermekrehabilitáció területén.
Dr. Matos László, a kar oktatási dékánhelyettesének a zene és a konduktív pedagógia kapcsolatáról szóló előadása rámutatott a kisgyermekkori zenei fejlődés és fejlesztés általános jellemzőire, a zene és a mozgás kölcsönhatásaira, valamint a zenei nevelésnek a motoros területek mellett a kognitív, az érzelmi, a kommunikációs és a cselekvéses képességekre gyakorolt kedvező hatásaira. Előadása keretében bemutatta azt a kisfilmet is, mely a kar konduktív gyakorló általános iskolájában neveltek zenei életébe és sikereibe enged betekintést.
Az eseményen bemutatkoztak a kar PhD-képzésben részt vevő oktatói is. Horváthné Kállay Zsófia tanársegéd a konduktív nevelés hatásrendszerének fejlődését mutatta be, különös tekintettel az aktivitást elősegítő nevelési tényezőkre. Mint előadásában megfogalmazta, a gyermekek intenzív, egyéni részvétele saját tanulásukban elengedhetetlen az ortofunkció kialakulásához. Simon Tünde tanársegéd a vizuális kommunikáció képességmérésének lehetőségeit bemutatva, valamint a kapott eredményeket feldolgozva mutatott rá a témakör és a kapcsolódó képességek sokszínűségére. Frank Tamás, a Humántudományi Intézet tanársegéde a gyermekekkel való bánásmód pedagógusi attitűdjének és nézeteinek változását követte nyomon a múlt század első felének bulvárjellegű sajtóközleményeit vizsgálva, láttatva a nevelési elvek, a pedagógusi kultúra módosulásait a korszakban, valamint a felekezeti és állami tanítók életkörülményeinek különbségeit a kistelepülések és a nagyvárosok tekintetében.
Műhelymunkáikkal mutatkoztak be a kar TDK kutatásokban résztvevő hallgatói, akiket dr. Szijártó Attila, a Tudományos Diákköri Tanács elnöke köszöntött. Elmondta, a TDK munka hasznos készségeket alakít ki, hiszen a kritikai szemlélet mellett fejleszti a rendszerszintű gondolkodás képességét, amely elengedhetetlen az információk pontos és hatékony feldolgozásához.
A szakmai programot a kar hallgatóinak és egykori neveltjeinek zenés és prózai műsora színesítette.
Vona Zsófia
Fotó: Tatai Balázs – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
