A 250 éves születésnapját ünneplő Semmelweis Egyetemen immár 10. alkalommal adjuk át legnagyobb presztízsű nemzetközi tudományos elismerésünket, a Semmelweis Budapest Awardot – mondta köszöntőjében dr. Merkely Béla rektor. Emlékeztetett arra, hogy a 2009-ben alapított díjat olyan természettudományos területen dolgozó, világszerte elismert eredményeket elérő tudósok kaphatják, akik munkássága új utat mutat az élő természet megismeréséhez és az emberiség javát szolgálja. A Semmelweis Budapest Awardot 2010-ben elsőként dr. Jeremy K. Nicholson vehette át, őt követte Sir George Radda, dr. Somogyi Péter, dr. Oláh György, dr. Klein György, dr. Tomas Hökfelt, dr. Stefan W. Hell, Sir Ravinder N. Maini és dr. Petr Widimsky. Mindegyikük a maga szakterületeinek korszakalkotó, az élvonalból is kitűnő tudósa, akik olyan eredményeket értek el, amelyek globális egészségügyi problémákra adnak választ – mutatott rá a rektor. Bejelentette: a 2019. évi Semmelweis Budapest Awardot egy olyan kiemelkedő kutatóorvosnak ítélte oda a Szenátus, akinek az alma matere a Semmelweis Egyetem. Dr. Roska Botond látás visszaállítását célzó korszakalkotó génterápiás kísérletei, munkássága nemcsak a betegnek adnak reményt egy új minőségű élethez, hanem Magyarország és a Semmelweis Egyetem jó hírnevét is öregbítik itthon és a nagyvilágban egyaránt. Munkája megtestesíti azt a transzlációs szemléletet, amely a jövőt jelenti; és ami egyetemünk stratégiai prioritásai között az első – tette hozzá a rektor.
Az ünnepség kezdetén az egyetem 12 nyugállományba vonuló egyetemi tanára részesült professor emerita, illetve emeritus címben, a Szenátus jubileumi év alkalmából hozott döntése nyomán. Az erről szóló oklevelet dr. Merkely Béla rektortól vehette át dr. Horváth Dezsőné, Kahlichné dr. Simon Márta, dr. Szőke Éva, dr. Temesvári Erzsébet, dr. Frang Dezső, dr. Gömör Béla, dr. Kelemen Zsolt, dr. Ludwig Endre, dr. Machay Tamás, dr. Papp János Mihály, dr. Salacz György és dr. Verebély Tibor.
Ezt követően három hazai szakember – köztük a Semmelweis Egyetem két munkatársa – tartott előadást, akik szorosan együttműködnek dr. Roska Botonddal a kutatások egy-egy szegmensében.
Dr. Rózsa Balázs, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem csoportvezetője, a Femtonics alapító-ügyvezetője több mint tíz éve működik együtt dr. Roska Botonddal különböző képalkotó technológiák építése kapcsán. Előadásában az emberi agy interfészekről beszélt és arról, hogy ezek miként alkalmazhatók a látás visszaállításában. Az interfészek lényege, hogy egy kiesett funkciót miként tudunk géppel pótolni. Előadásában a projekt célját – hogy egy virtuális valóságot vetítsenek az agyba – a Mátrix című filmben látottakhoz hasonlította.
Dr. Szabó Arnold, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet tanársegéde az általa vezetett Retina Laboratóriumot mutatta be, ahol olyan humán retina modellt hoztak létre, amellyel lehetséges az emberi post mortem szövetet több hónapon át életben tartani; ezeken génterápiás fejlesztések, gyógyszeripari vizsgálatok vagy akár alapkutatásokat végezhetők. A dr. Roska Botonddal való, immár öt éve folyamatosan tartó együttműködéssel kapcsolatban elmondta, a professzor kereste meg őket, mivel az említett humán rendszerük alkalmasnak bizonyult a kísérleteiben szereplő a génterápiás fejlesztések, kutatások tesztelésére, vizsgálatára.
Dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Szemészeti Klinika igazgatója a kutatások klinikai aspektusáról beszélt. Átfogó előadásában ismertette a genetikailag öröklődő retinabetegségeket, ezen belül is kitért a retinitisz pigmentózára, valamint a Leber-féle kongenitális amaurózisra. A fiatalkorban kezdődő és a kutatások fókuszában lévő retinitisz pigmentóza progresszív látásromlást okoz, a folyamat végén a páciens elveszti a látását. A klinika országos centrum e betegség tekintetében, így dr. Roska Botond kutatásához „beteganyaggal” tud szolgálni, ha pedig a szélesebb körű klinikai vizsgálatok megkezdődnek, akkor azok magyarországi helyszíne a klinika lesz – mondta az igazgató.
Dr. Roska Botond kutatási témái öt egymással összefüggő témakörben koncentrálódnak. A közvetlen klinikai transzlációs lehetőségek és a hatalmas betegjóléti és nemzetgazdasági jelentőség miatt is kiemelkednek a látásvisszaállítást célzó génterápiás kísérletek. Ezek közös sarokpontja olyan szintetikus adeno-asszociált vírus vektorok létrehozása, melyekkel a terápiás hatású nukleinsav a retina meghatározott sejtjeibe célzottan bejuttatható – hangzott el egyebek mellett a díjazott dr. Merkely Béla által ismertetett laudációjában.
Dr. Roska Botond a díj átvételét követő előadása elején köszönetet mondott a kitüntetésért az egyetemnek. Visszaemlékezett arra, hogy itt volt orvostanhallgató, 24 évvel ezelőtt itt szerezte meg a diplomáját, és – mint fogalmazott – azóta próbálja az itt tanultakat gyakorlatra váltani és tovább vinni az orvosegyetem eszméjét. Megható egy olyan közösségtől díjat kapni, ahol az ember gyökerei vannak – hangsúlyozta. Éppen ezért, hasonlóan a közelmúltban átvett Magyar Szent István-rend kitüntetéshez, ez a díj is nagyon közel áll a szívéhez. Dr. Roska Botond előadásában a látás visszaállítását célzó kutatásairól beszélt, elsősorban arra fókuszálva, hogy a megismert tudást miként lehet a terápiában hasznosítani. Paradigmaváltásnak nevezte, hogy a kifejlesztett technológiáknak köszönhetően humán retinákon tudnak kísérletezni. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert a tapasztalatok szerint a génterápia esetében nem transzferálhatók az állatkísérletek eredményei a humán vizsgálatokba. Szólt arról is, hogy a kísérletek egy része mára eljutott a klinikai kipróbálás fázisába; az optogenetikai terápia négyféle módszere közül az egyik esetében öt páciensbe megtörtént a vírusok beinjektálása Londonban és Párizsban. Az első kísérletek a terápia biztonságosságáról adnak információt, ezt követi majd a terápia hatásosságának vizsgálata. Szólt a következő évek terveiről is; szeretnének olyan módszert kifejleszteni, ami már nemcsak a teljesen vakság esetén, hanem a látássérülteknek is segít.
A díj átvételét követően köszöntőt mondott dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter képviseletében dr. Bódis József, tudás- és innováció-menedzsmentért felelős államtitkár. „A mai ünnepségben mindaz ötvöződik, amit a magyar felsőoktatás, a magyar tudomány és innováció megújításáról, versenyképességének megerősítésről vallunk” – fogalmazott. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a Semmelweis Budapest Award idei díjazottja életútja során az atyai örökség és a nemzet iránti elkötelezettség útján a Semmelweis Egyetem kutatócsoportjaival is együttműködve, az élet valós kihívásaira innovatívan nyújt megoldást korszakalkotó munkájával. Kiemelte az egyetemekhez kötődő, versenyképes, ipari szempontok szerint rugalmasan alakítható Science Parkokat létesítésének jelentőségét. Utalt arra is, hogy a Semmelweis, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által közösen megvalósítandó Egészségipari-Biotechnológiai Science Park gondolata a díjazott édesapjában, a 2014-ben elhunyt dr. Roska Tamásban fogalmazódott meg először.
Galéria
Az ünnepség keretében dr. Roska Botond – az Általános Orvostudományi Kar és a Szemészeti Klinika előterjesztésére – vendégprofesszori megbízást is átvehetett 2019. december 1-jével. A jövőben mind a kutatások terén, mind a gyógyszerkészítmény végleges kifejlesztése után a betegek kezelésében is együttműködik Roska professzor intézete a Szemészeti Klinikával és az Anatómia Intézettel – mondta dr. Nagy Zoltán Zsolt klinikaigazgató.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Videók: Keresztes Eszter; Totalsight
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
