Az első magyar orvosnőről elnevezett Hugonnai Vilma emlékérem és jutalomdíjat az egyetem Szenátusa az esélyegyenlőség jegyében a fiatal női orvosok, oktatók, kutatók elismerésére alapította 2010-ben – mondta a díjat ismertetve dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes. Bejelentette: a Szenátus idén dr. Tamás Lillának, a Pulmonológiai Klinika egyetemi tanárának ítélte oda az elismerést. Mint azt a laudációban kiemelte, dr. Tamási Lilla az egyetemi diploma megszerzése óta a Pulmonológiai Klinikán dolgozik, jelenleg a klinika igazgatóhelyettese, részlegvezető egyetemi tanár, illetve a Légzésfunkciós laboratórium, az Onkológiai osztály és kúraszerű részleg, továbbá az országos kompetenciájú Terhes asztma és Súlyos asztma szakambulanciák vezetője.
Dr. Tamási Lilla „Asztma terhességben” című előadásában az elmúlt több mint 15 év kutatásairól számolt be. Elmondta: az esetek 30 százalékában az asztma romlik a terhesség alatt, így nagyon fontos a páciens állapotának követése, ugyanakkor a szokásos légzésfunkciós vizsgálatot befolyásolhatja a terhesség. Éppen ezért kutatásaikban olyan sejtimmunológiai, vérből mérhető változókat vagy monitorozható légúti változókat kerestek, amelyek segítségével a lehető legkevésbé invazív módon követhető az asztma a terhesség alatt. Legfontosabb megállapításaik közé sorolta, hogy vannak olyan vérből mérhető biomarkerek, amelyek összefüggnek mind a légzésfunkcióval, mind a tünetek megjelenésével, így távlati célként kitűzhető, hogy ezek megfelelő kombinációjával tovább kutatható legyen egy olyan markercsoport, amely segítségével kiszűrhető az a betegcsoport, akinek állapotát rontja a terhesség. Felismerték emellett, hogy az asztmás terhesség teljesen más sejtimmunológiai változásokkal jár, mint egy egészséges terhesség és elsősorban ez állhat a nem kezelt és nem kontrollált asztma magzatkárosító hatása mögött. Mint ismert, az asztma fokozza bizonyos szülészeti problémák megjelenését, így pl. gyakoribb a koraszülés vagy az alacsony születési súly. Ismertette azt az eredményt is, miszerint a közismert asztma monitorozási módszer, a kilégzett levegő nitrogén-monoxid mérése, használható terhességben is.
A Jendrassik Ernő emlékérem és jutalomdíjat az egykori Egyetemi Tanács dr. Jendrassik Ernőről, egyetemünk volt tanáráról, a kiváló magyar bel- és idegorvosról nevezte el – ismertette a következő díjat dr. Ferdinandy Péter. Az önálló kutatásokon alapuló szaktudomány fejlődésének elősegítése érdekében létrehozott kitüntetést 53. alkalommal adják át, az idei díjazott dr. Tory Kálmán, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense. Dr. Tory Kálmán laudációjában a rektorhelyettes kitért arra, hogy már ötödéves korától a vesebeteg gyermekekkel foglalkozott. Négy évig nefrogenetikai kutatást végzett egy párizsi laborban, majd hazatérve a klinikán nephrogenetikai ambulanciát és labort hozott létre.
Dr. Tory Kálmán „A betegségeket megérteni csakis az ok megismerése alapján lehetséges” című, Jendrassik Ernő célját idéző előadásában emlékeztetett arra, hogy a díj névadója egy betegségek okát kereső neurológus-belgyógyász volt. Már a maga idejében megjövendölte a fenotípus és genotípus szövevényes kapcsolatát, és osztályozta az öröklődő betegségeket. Dr. Tory Kálmán kutatásait ismertetve kiemelte, hogy egy beteg esete által inspiráltan ismerte fel az első humán variánst, ami csak bizonyos mutációkhoz társulva okoz betegséget egy autoszomális recesszív betegségben. Kutatótársaival kimutatták ezen variáns-párok kórokozó képességének molekuláris és sejtszintű alapjait. A Lendület kutatócsoportja keretében létrehoztak egy számítógépes algoritmust, mely további hasonló variánsokat hivatott találni, ezidáig közel kétezer autoszomális recesszív betegségben leírt variánst vizsgáltak. Szólt a másik fő kutatási területéről is, amelynek célja, hogy ismeretlen eredetű gyermekkori betegségekben megtalálják a kóroki gént. A klinika nefrogenetikai ambulanciáján foglalkozik azokkal a gyermekekkel, akik betegsége egyik ismert kórképbe sem illeszthető be. Franciaországban korábban azonosította a nephronophthisis egy új génjét, hazai munkájuk során a nephrosis egy új génjét és mechanizmusát. Ugyanakkor, ha az okot meg is találjuk Jendrassik Ernő célját elérve, a terápiás lehetőségért tovább kell dolgozni – mutatott rá dr. Tory Kálmán.
A szintén az egyetem egykori oktatójáról, a kiemelkedő magyar hisztológusról elnevezett Huzella Tivadar emlékéremmel 27. alkalommal jutalmazzák az elméleti orvostudomány, illetve orvosbiológia kiváló művelőjét – fogalmazott dr. Ferdinandy Péter. Az elismerést idén dr. Geiszt Miklós, az Élettani Intézet egyetemi tanár nyerte el, akinek laudációjában a rektorhelyettes kitért arra is: már az egyetem alatt bekapcsolódott az Élettani Intézet munkájába tudományos diákkörösként, és itt helyezkedett el a végzést követően, majd egy külföldi tanulmányútját követően alapította meg laborját.
Dr. Geiszt Miklós „Reaktív oxigén származékok élettana és a kórtana” című előadásában a laborjában folyó kutatási munka egy szeletéről és az ahhoz vezető előzményekről beszélt. Mint elmondta, munkája középpontjában a reaktív oxigénszármazékok (ROS) állnak, amelyek az oxigénből alakulnak ki a szervezetben; több különböző folyamat eredményeként képződhetnek. Ahogy a nevük is mutatja, nagyon hatékonyan és intenzíven lépnek reakcióba az élő szervezetet felépítő különböző molekulákkal, és általában ezt a reakciót a célpontok funkció- és szerkezetváltozása követi. Korábban elsősorban a kóros hatásaik voltak ismertek, dr. Geiszt Miklós ugyanakkor előadásában bemutatta, hogy ezeknek a molekuláknak nagyon sok élettanilag fontos fiziológiás hatása is van, így például szerepet játszanak az immunvédekezésben. Részletesen szólt arról, hogy a sejtek közötti állomány kialakításában is fontos szerepük van a reaktív oxigén származékoknak, és ha nem termelődnek megfelelő mennyiségben, annak súlyos következményei lehetnek. Példaként említette a kutatásaikban fontos szerepet játszó egyik enzim hiányát, amelynek nagyon súlyos szemfejlődési rendellenesség lehet a következménye. Arra is kitért, hogy más ROS-vegyületek csökkenése szerepet játszhat a cisztikus fibrózis betegség kialakulásában. Előadásának második felében a peroxidáz enzimekkel kapcsolatos kutatásait ismertette, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a hidrogén peroxid élő szervezetekben kialakuló hatásainak megértéséhez.
Galéria
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
