„Három évvel ezelőtt csatlakoztam az Instruktor Öntevékeny Csoport (IÖCS) vezetőségéhez, ott találkoztam először a hajdúkkal” – emlékszik vissza dr. Eke Csaba, aki idén diplomázott az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK). Mikor bekerültem a csoportba – folytatta – vállaltam, hogy szervezettebben, strukturáltabban összefogom az egész toborzást– mesélte. Csabának mindig is nagyon fontos volt a hagyományőrzés, jó érzéssel tölti el, hogy hajdúként ő is tudja ápolni ezeket a régi tradíciókat.
A hajdúk alapvetően a Semmelweis Egyetem saját hallgatói közül kerülnek ki, de nyitott a lehetőség más egyetemek diákjai előtt is, így csatlakozott egy évvel ezelőtt Keller Zsolt, a Műszaki Egyetem hallgatója, aki egy Facebook-posztban látta meg az IÖCS felhívását. Mint mondta, rögtön megtetszett neki a feladat hangulata; a Műszaki Egyetem hallgatójaként számára különösen nagy élmény belelátni egy másik egyetem életébe is. Hatalmas megtiszteltetés volt például, mikor első rendezvényén, a Doctor Honoris Causa ünnepségen kezet foghatott és pár szót is válthatott a rektorral – emelte ki. Hajdúként az ember olyan belső rendezvényekre is eljuthat, ahová hallgatóként nem lenne lehetősége, egy teljesen más szemszögből láthatja az egyetem legnagyobb ünnepségeit, alkalma nyílik dékánokkal vagy akár a rektorral beszélgetni, megismerheti a különböző karok diplomaátadóit, különleges élményeket, egyedi tapasztalatokat szerezhet, amellett, hogy egy nagyon jó közösség tagjává válik – hangsúlyozták.
Dr. Eke Csaba számára meghatározó élmény volt, mikor hajdúként részt vehetett a rektori beiktatási ceremónián. „Nagy megtiszteltetés és egy életre szóló élmény, hogy ott lehettem és láthattam az eredeti jogarral való eskütételt” – fogalmazott.
Bárki jelentkezhet hajdúnak, az egyetlen elvárás, hogy tudjon jó tempóban menetelni, vigyázzban állni és legyen erős – jegyezte meg Csaba mosolyogva. Sokan félnek attól, hogy túl nagy megterhelést jelent a sokszor több órás rendezvényeken díszruhába öltözve tartani az egyetem méltóságjelvényeit – emelte ki Keller Zsolt. Hozzátette: egy-egy ilyen ünnepség annyira magával tudja ragadni az embert, hogy teljesen megfeledkezik az időről, és azon kapja magát, hogy máris vége van. Dr. Eke Csabának például hatalmas élmény volt a vezetőség mögött ülni a tanévnyitó ünnepségen, és nézni a közel 3000 gólyát; „akkora adrenalin löket volt, hogy a két órás rendezvény mindössze tíz percesnek tűnt” – idézte fel.
A központi egyetemi rendezvényeken – tanévnyitó ünnepség, Dies Academicus, Doctor Honoris Causa, Semmelweis Nap, március 15-i megemlékezés, diplomaátadó ünnepségek – a hajdúk feladata, hogy az egyetemi és a nemzeti zászlót, illetve a rendezvény jellegétől függően a különböző méltóságjelvényeket (jogar, kehely) viszik, a vezetőség előtt vonulnak fel. Ez sokszor fizikailag igen megterhelő tud lenni, hiszen a zászlót egy fém rúd tartja, ami megközelítőleg 20 kg, az arany és ezüst ötvözetéből készült jogar is több kilós. Éppen ezért azt szokták tanácsolni a hallgatóknak, hogy az első „hajdúskodás” alkalmával ne az egyetemi zászlóval kezdjenek, mert az a legnehezebb. Jelenleg hét állandó hajdú forog a különböző rendezvényeken, de szükségük lenne továbbiakra – emelte ki dr. Eke Csaba.
Hajdúként már rengeteg rendezvényen vettek részt, ám a jogart még egyikük sem vitte, pedig ezt óriási megtiszteltetésnek érzik, amit mindenképpen szeretnének még átélni.
Dr. Eke Csaba idén diplomázott az Általános Orvostudományi Karon, ősztől pedig PhD-hallgatóként kezdett a Városmajori Szív-és Érgyógyászati Klinikán, emellett félállásban a sürgősségi osztályon dolgozik a Központi Betegellátó Épületben. Keller Zsolt pedig idén kezdte meg utolsó évét a Műszaki Egyetemen, ahol logisztikai mérnöknek tanul.
Galéria
A hajdúk története régi hagyományokra tekint vissza. Régen pedellusoknak (iskolai segédek) hívták őket, szerepük a maihoz hasonló volt, ők vitték a méltóságviselők előtt a pedumot, vagyis a jogart, díszöltözetük az egyes korszakokban eltérő volt. Az 1861-es évektől a pedellusok zöld színű talárt viseltek, az 1870-es évektől pedig a pedumot vivő pedellusok mellett a rektori és dékáni díszhuszárok is megjelentek, akiket szintén a pedellusok közül választottak ki. Ruhájukat 1899-ben úgynevezett herold-ruhával különböztették meg a rektori, valamint a kari huszárok öltözetétől. Díszruhájuk fekete nadrágból, sárga zsinóros zöld színű mentéből (rövid felsőkabát) és a bocskai díszes süvegből (föveg) állt. A menték és a fövegek bélése különböztette meg a rektori és a kari díszruháktól. Ma a hajdúk ruházatának kötelező elemei a díszmente és a sapka, melynek jelenleg négy különböző színű változata létezik: kék, piros, zöld és fehér. Emellett a hajdú ruházat részét képezi még a fehér kesztyű és ing, fekete alkalmi nadrág, fekete alkalmi cipő és fekete zokni.
Az egyetemi méltóságjelvényeket bemutató animációs kisfilmünk ide kattintva tekinthető meg.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, archív fotó: Központi Levéltár
Felhasznált forrás: Papp József – Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen c. könyv
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
