Dr. Szendei Ádám 1919. november 26-án született a Tolna megyei Dúzson. A pécsi Pius Gimnáziumba járt, jezsuita kollégista volt. Érettségi után ferences rendi kispapnak tanult Szécsényben, azonban az orvoslás iránt érzett elhívatást. A Budapest Orvostudományi Egyetemen 1944-ben szerzett diplomát, Issekutz Béla professzor a Gyógyszertani Intézetbe hívta, ahol Chinoin ösztöndíjjal kezdett tanítani, méregtant adott elő.
Ezután Haynal Imre, majd Gömöri Pál professzor mellett dolgozott a III. Sz. Belgyógyászati Klinikán, mellettük vált sikeres belgyógyásszá, és oktatott is. Sok későbbi neves orvost nevelt fel 1957-ig. Házasságából két gyermeke született, György és Katalin, és mindketten édesapjuk példáját követve az orvosi pályát választották.
Dr. Szendei Ádám súlyos autóbalesete következtében 1957-től tolókocsihoz kötve élt. Mindkét lába megbénult ugyan, de tevékeny elméje íróvá-újságíróvá avatta. Számos napilap, folyóirat (Családi Lap, Delta, Élet és Tudomány, Képes Újság, Magyarország, Népszabadság, Népszerű Technika), a Magyar Rádió és több külföldi orvosi lap (Selecta, Praxis Kurier, Medical Tribune) munkatársa volt 1991-ben bekövetkezett haláláig. Könyvei közül az Orvos a családban és a Gyógyszer a családban című művei lettek a legközismertebbek, melyek közül az utóbbi kötet 4. kiadását belgyógyász szakorvos-családorvos lányával, dr. Szendei Katalinnak közösen készítette el.
Forrás: dr. Szendei Katalin
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
