Tavaly áprilisban, életének 93. évében hunyt el Dr. Knoll József, a Semmelweis Egyetem professzor emeritusa, aki 30 éven át vezette a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetet, és akinek nevéhez fűződik az eddigi legfényesebb karriert befutó magyar gyógyszer, a deprenil, vagy más néven szelegilin. A Semmelweis Szalonban rendezett, „A deprenil jövője a farmakoterápiában” című tudományos konferencián, ahol az életére és munkásságára emlékeztek, a köszöntő beszédet dr. Ferdinandy Péter tudományos és innovációs rektorhelyettes, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet vezetője tartotta. Bevezetőjében rámutatott arra, hogy a deprenil nevű gyógyszerhatóanyag jelenleg a világ több mint 60 országában forgalomban van, és többek között a Parkinson-kórban és depresszióban szenvedő betegek millióinak tette és teszi könnyebbé az életét, egyéb alkalmazási területeit pedig jelenleg is kutatják.
Személyes tapasztalatait felidézve dr. Knoll Józseffel kapcsolatban, dr. Ferdinandy Péter elmondta, hogy a gyógyszerkutatót jobban megismerve három meglepő dolgot állapított meg. Amikor megismertem a 80-as évei végén járt, de rendkívüli motivációval végezte munkáját, nagyon fiatalos volt, a tudományt pedig végtelenül szerette, és ennek a szeretetnek folyamatosan hangot is adott – emlékezett vissza a rektorhelyettes. A második meglepetés az volt, hogy bár holocaust-túlélő volt és az egész családját elvesztette a 2. világháború idején, állandóan pozitív energiával volt tele, bizonyítékát adva annak, hogy a pozitív hozzáállás belülről jön, nem pedig külső események függvénye. Harmadrészt pedig egész életében hazájában, Magyarországon tevékenykedett, és még pályája vége felé, 90 éves kora felett is tudományos áttöréseket ért el kutatásaival, melyek új szabadalmakhoz vezettek és ezekre alapozva jelenleg is kutatások folynak a deprenil lehetséges új alkalmazási módjaival kapcsolatban – jegyezte meg dr. Ferdinandy Péter.
Dr. Miklya Ildikó, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet docense és dr. Knoll József legközelebbi munkatársa előadásában a deprenil-kutatás történetének mérföldköveit mutatta be. Végigvette, ahogyan a kezdetektől, az 1960-as évektől dr. Knoll József és csapata kifejlesztette és szintetizálta a deprenil vegyületet, majd az első kutatások kimutatták jelentős antidepresszáns hatását, valamint elkezdték világszerte alkalmazni a Parkinson-kór kezelésére. Ezt követően, a 70-es és 80-as években több egyéb hatását is kimutatták, például, hogy energetizálóan hat az agyra, javítja a fizikai és a kognitív képességeket, azaz élettartam-meghosszabbító alkalmazása is lehetséges. Ekkor erősítették meg kutatások azt is, hogy a deprenil az Alzheimer-kór kezelésére is hatékonyan alkalmazható. A 90-es évektől kezdve több származott vegyületet is kifejlesztettek, a japán Fujimoto Pharma Corporation például mintegy 70 ilyet szintetizált, más kutatások a vegyület neuroprotektív hatását vizsgálták, valamint kifejlesztették az első, deprenilen alapuló, bőrön át alkalmazható antidepresszáns tapaszt. A 2010 óta eltelt években, és jelenleg is tovább vizsgálják a vegyület hatását mint öregedés elleni szer, és a deprenil és más hasonló ún. serkentő (enhancer) anyagok tumorgátló hatásait. Bár dr. Knoll József több mint 50 éve fejlesztette ki a deprenilt, még ma is élénk a tudományos érdeklődés iránta, és rendszeresen új lehetséges alkalmazási területeket fedeznek fel – mutatott rá dr. Miklya Ildikó.
A szimpóziumon két külföldi vendég is előadást tartott: Muraoka Shizuko a Fujimoto Pharma képviseletében a deprenil történetéről Japánban, valamint a cég dr. Knoll Józseffel való együttműködéséről számolt be, Fabio Di Lisa kutató Olaszországból pedig arról beszélt, hogyan használható a vegyület a szív- és vázizombetegségek kezelésében. Dr. Zelena Dóra, a Pécsi Tudományegyetem Élettani Intézetének docense, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa arról tartott előadást, miként hat a deprenil a stresszre, dr. Ferdinandy Péter pedig a vegyület és az elhízás kapcsolatáról számolt be. A Semmelweis Egyetemet képviselte még dr. Baghy Kornélia, az I.Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkuttató Intézet kutatója, valamint dr. Hársing László, a Farmakológiai Intézet tudományos tanácsadója: előbbi a deprenil tumorgátló hatásáról beszélt, utóbbi pedig a jelátvitelt serkentő anyagok mechanizmusáról tartott előadást.
Deme Tamás
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
