Dr. Merkely Béla megnyitó beszédében rávilágított, a betegbiztonság egy népegészségügyi probléma, több paraméterből álló összetett kérdés, amely más feladatok elé állítja a nagy centrumokat, az alapellátást, de az egyes országok között is eltérések vannak a legfőbb megoldandó feladatokban. Hozzátette: az egészségügyi ellátásban egy kis hibának is súlyos következménye lehet, ezért a betegbiztonság növelése érdekében optimalizálni kell a betegutakat, a szakembereket fel kell készíteni a kríziskezelésre is, a mindenkor érvényes irányelveket protokollokba kell önteni, és nagy volumenű ellátócentrumokat kell létrehozni, mert ez csökkenti a szövődmények kialakulását – sorolta. Emlékeztetett rá, hogy egy nagyon gyorsan fejlődő szakmáról beszélünk, ahol a tudás kétévente megduplázódik. Szólt a kurrikulumreformról, amely az egyetem 250 éves jubileumára elkészült, az orvos- és fogorvosképzésben szeptembertől már eszerint tanulnak a hallgatók. „Meg kell tartani a nagyon jó elméleti képzésünket, de erre egy kompetencia alapú, klinikai gyakorlatot előtérbe helyező, egészségügyi csapatban történő munkára felkészítő képzést kívántunk építeni” – ismertette a reform alapszemléletét. Szólt róla, hogy a 250 éves Semmelweis Egyetemen jelentős hagyományai vannak a betegbiztonsági témakörök kutatásának, oktatásának és fejlesztésének. Példaképp említette az egyetem névadóját, Semmelweis Ignácot, aki a nem megfelelő kézhigiéné miatt kialakuló kórházi fertőzések legküzdéséért dolgozott, ami ma is a betegbiztonsági törekvések legfontosabb célja.
Dr. Horváth Ildikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára, a konferencia fővédnöke nevében Papp Renáta osztályvezető mondott köszöntőt. Kiemelte: a betegbiztonsági kockázatok csökkentése kiemelt és egyre nagyobb jelentőségű feladat valamennyi ország egészségügyi ellátási rendszerében. Hozzátette: világszerte, így Magyarországon is átalakulóban van az egészségügyi ellátás, folyamatos a változás, több beteget kezelnek korszerűbb beavatkozásokkal, de mindemellett van egy demográfiai kihívás, a lakosság öregszik, növekszik a krónikus betegségek száma is – hívta fel a figyelmet. Ezek miatt a legnagyobb problémát a kórházi fertőzések jelentik, de következetes infekciókontroll-gyakorlat segítségével ezeknek akár harminc-ötven százaléka is megelőzhető – tette hozzá. Emlékeztettet rá, a megelőzésben maguknak a betegeknek is meghatározó szerepük van. Mint kitért rá, Magyarország európai viszonylatban korszerű járványügyi megfigyelő rendszerrel rendelkezik, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések hazai jelentési rendszere az egyik legátfogóbb az Európai Unióban.
Galéria
Dr. Surján Orsolya, a Nemzeti Népegészségügyi Központ országos tisztifőorvos-helyettese röviden ismertette a központ betegbiztonsággal kapcsolatos feladatait. Kitért rá, hogy számos, a betegbiztonságot szolgáló nemzetközi kutatásban vesznek részt. A betegbiztonsághoz szükség van jogszabályi keretekre, ugyanakkor egyénre és intézményre szabottan kell szabályozni a folyamatokat, amelyeket a dolgozóknak is magukévá kell tenniük, emellett pedig együttműködő páciensekre is szükség van a siker érdekében – mutatott rá. Szólt a kockázatértékelésről is, amely a WHO infekciókontroll kulcselemeire épül és nemzetközi evidenciákon alapul.
Dr. Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke az egészségügyet érintő nehézségekről beszélt, amelyek akadályozhatják a betegbiztonság megteremtését. Úgy fogalmazott: „szükséges, elégséges és minőségi” ellátóhelyeket kell létrehozni, a struktúrát és a finanszírozást át kell alakítani, innovatív megoldásokra van szükség, valamint növelni kell a betegek és hozzátartozók tudatosságát, a fiatalok számára pedig vonzóvá kell tenni a szakmát. A csapatmunka, a közös felelősség fontosságára is felhívta a figyelmet.
A digitális megoldások szerepéről a betegbiztonságban dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) dékánja, az EMK igazgatója beszélt, aki úgy fogalmazott: a betegbiztonság végső soron szervezeti kultúra, egyéni hozzáállás és csapatmunka kérdése. Sorra vette a Menedzserképző Központ betegbiztonsággal kapcsolatos fejlesztéseit. Publikációk, tananyagok születnek, valamint betegbiztonsági fejlesztések és képzési programok zajlanak, továbbá az egyetem több, ezt célzó hazai és nemzetközi együttműködésben vállal vezető szerepet. Jelenleg is a betegbiztonság fejlesztését célzó EFOP 1.8.0. Program egyik konzorciumi partnere e témában – sorolta. A digitális megoldásokról szólva elmondta, kreatívan kell használni azokat, mert segítségükkel növelhető az ellátás biztonsága. Szólt a mesterséges intelligenciáról is, amivel a jövőben sok minden automatizálható lesz. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a betegbiztonság, a minőség-ellenőrzés, a kockázat előrejelzés szempontjából robbanásszerű fejlődés előtt állunk. Hozzátette: ha mindent digitalizálunk, a betegbiztonság egy kiberbiztonsági kérdéssé válik, mérlegelni kell a kockázati tényezőket.
Élő Anita szakújságíró a betegbiztonság témakörét a sajtó szemszögéből világította meg. A tartalomelemzés módszerét használva megvizsgálta a különböző sajtóorgánumokban a téma megjelenésének gyakoriságát 2006 és 2019 között.
Dr. Mayer Ákos, az EFOP 1.8.0. Betegbiztonsági Program egyik szakértője a „Betegbiztonság a nagyvilágban” című előadásában nemzetközi kitekintést adott az egyes országok – Nagy-Britannia, Finnország, Ausztria és Ausztrália – betegbiztonsági helyzetéről. Dr. Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház osztályvezető főorvosa pedig a kórházukban bevezetett intézményi empirikus antibiotikum terápia racionalizálásának protokollját mutatta be.
A délutáni szekcióban további, a betegbiztonságot érintő témákat jártak körbe, szó esett a többi között a modern informatikai eszközök alkalmazásáról a betegbiztonság növelése érdekében, az e-receptről és az EESZT-ről, nem várt eseményekről a rehabilitációs ellátásban, de kitértek az egészségügyi dolgozók minőségügyre való érzékenyítésére, illetve a kiégés hatásaival is foglalkoztak. A konferencia egy kerekasztal beszélgetéssel zárult, ahol megoldási javaslatokat fogalmaztak meg a betegbiztonság javítására.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
