Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek rektoraival tartott megbeszélést dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Az egyeztetést követő sajtótájékoztatón a szaktárca vezetője beszámolt arról, hogy tájékoztatást adott az egyetemek vezetőinek azokról a fenntartói modellekről, melyeket szeretnének megfontolni a jövőben. A cél az egyetemek működési környezetének lényeges egyszerűsítése – mutatott rá. A nemzetköziesítés területén kiemelte: szeretnék, hogy minél több magyar egyetem bekerüljön a világrangsorokba. Ehhez megfelelő együttműködési formákat kell létrehozni annak érdekében, hogy az egyetemek egymással, a kutatóintézetekkel tudjanak kooperálni a jobb kutatási eredmények érdekében. Az idegennyelvű orvos és egészségügyi szakemberképzés Magyarország egyik legkelendőbb exportcikke, ennek erősítését célozza a képzések tartalmának és feltételrendszerének korszerűsítésére irányuló kormányzati munka – fejtette ki a tárcavezető. Az orvosképzés finanszírozásával kapcsolatban kitért arra, hogy az egyik cél a teljesítmény alapú finanszírozási rendszer kialakítása. Kiemelte, hogy a gyakorlati, klinikai képzés jelentősége megkérdőjelezhetetlen. Elmondta azt is, hogy a rektorok kezdeményezésére 2021-től létrehoznak egy elkülönített alapot az orvosi, egészségügyi kutatás-fejlesztés finanszírozására.
Dr. Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára hangsúlyozta: az oktatás-kutatás-innováció-betegellátás hármas egységes és szinergiája a hazai felsőfokú szakirányú képzés fundamentuma. A gyakorlati klinikai képzésnek és a betegellátásnak kiemelt szerepe van, ennek további fejlesztése érdekében megalakult az Egyetemi Klinikák Tanácsa, amelyben az ITM szakemberei mellett jelen vannak az orvosképző egyetemek Klinikai Központ elnökei, valamint kancellárjai. Az Egyetemi Klinikák Tanácsa az Emberi Erőforrások Minisztériumával és az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal szoros, operatív és stratégiai kommunikációs partnerségben működik együtt. Az államtitkár a közelmúlt egyik jelentős lépéseként említette, hogy az egészségügyi szakképzés azokhoz a felsőoktatási intézményekhez került, ahol egészségtudományi képzések folynak.
Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a sajtótájékoztatón kiemelte: az orvostudomány az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományág, amelynek tudásanyaga kétévente megduplázódik, éppen ezért az orvosképző egyetemeknek át kell gondolniuk, miként történjen a jövő orvosainak képzése. A rektor ismertette a fennállásának 250 éves évfordulóját ünneplő Semmelweis Egyetem képzési reformját. A cél, hogy biztos elméleti háttérrel rendelkező, a gyakorlatban helytállni tudó orvosokat képezzünk – mutatott rá. Éppen ezért a Semmelweis Egyetemen az idei jubileumi tanévben elindult kurrikulumreform elkülönít egy 2 éves elméleti képzést, egy 1 éves átmeneti, preklinikai képzést, majd a 3 éves klinikai képzést. Utóbbi színtere az egyetemi klinikák. A klinikai tárgyakban az oktatást tömbösítik, az adott heteken a hallgató reggeltől-estig részt vesz a klinika tevékenységében. A valós mentori munkát segíti, hogy egy oktató orvosra legfeljebb 4-6 hallgató juthat. A rektor hangsúlyozta: a képzési reformmal szorosan összekapcsolódik az innovációs fordulat. A kurrikulumreform és egészségipari innováció jelentik a jövőt – tette egyértelművé.
A vidéki orvosképző egyetemek nevében a Pécsi Tudományegyetem rektora, dr. Miseta Attila szólt, aki kitért arra, hogy ma már nemcsak orvosok oktatják a medikusokat, hanem természettudósok, humanitással foglalkozók egyaránt részt vesznek a hallgatók képzésében. Egy modern kurrikulumreformnak ez is részét képezi – mondta, hangsúlyozva az együttműködés fontosságát.
Galéria
Az egészségipart a négy kiemelt terület közé sorolja az ITM gazdaságfejlesztési stratégiája – mondta dr. Lengyel Györgyi egészséggazdaságért felelős miniszteri biztos, aki bejelentette: elkészült Magyarország átfogó egészségipari stratégiája, amelynek közigazgatási egyeztetése a napokban indulhat el. A dokumentumon az elmúlt időszakban több mint száz szakértő, kilenc munkacsoport dolgozott. A javasolt fejlesztési elképzelések megvalósításával hazánk formálója lehet a régió egészségiparának, megőrizve az ellátásbiztonságot, és növelve a versenyképességet – hangsúlyozta. Központi törekvés a hazai tulajdonú vállalkozói szektor megerősítése, a megfelelő összeköttetések és koordináció létrehozása az egyetemnél, kutatóintézetekben meglévő tudás és az azt felhasználó ipar között.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
