Öt, tudományos munkáját Magyarországon végző magyar kutatót választott tagjai közé az Academia Europaea – közölte az MTA honlapja, hozzátéve, hogy az új tagok megválasztása többlépcsős folyamat eredménye, amelynek végén a jelöltekről a tanács dönt. Az új tagok között van a Semmelweis Egyetem két munkatársa is, dr. Kellermayer Miklós és dr. Győrffy Balázs.
Dr. Kellermayer Miklós szakterülete a molekuláris biofizika, izom-biofizika és nano-biotechnológia, fő kutatási területei közé tartozik a biomolekuláris rugalmasság, az egyedi molekula manipuláció, valamint a motorfehérjék vizsgálata. A Washington State University posztdoktori ösztöndíjasaként 1995-ben építette az első lézercsipeszét, és kutatócsoportjával az elsők között volt, aki a lézernyaláb segítségével meg tudott fogni és kigombolyítani egyetlen fehérjemolekulát, nevezetesen a titint, megvizsgálva rugalmasságát. Kutatásaiban jelenleg is fontos terület a szívizom ritmikus összehúzódásában is szerepet játszó titin és mutációinak vizsgálata. 2008 óta a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója. Vezetése alatt számos világszínvonalú eszközzel bővült az intézet (pl. atomerőmikroszkóp, két-foton mikroszkóp, STED szuperrezolúciós mikroszkóp), amelyekre építve 2018-ban létrejött Békésy György Biofizikai Kutatóközpont. 2019. július 1-jétől az Általános Orvostudományi Kar dékánja. A kinevezés kapcsán adott interjújában szólt egyebek mellett arról is, hogy a tudományos kutatás kiemelten fontos szerepet játszik az életében, saját kutatásait új feladatköre ellenére is mindenképpen folyatni fogja.
Dr. Győrffy Balázs fő kutatási területe a rosszindulatú daganatos betegségekben a várható klinikai lefolyást előre jelző új molekuláris markerek azonosítása. Az első olyan közleményt készítette, amelyben igazolták, hogy sejtkultúrás kísérletek alapján azonosított molekuláris markereket klinikailag is lehet betegek prognózisának előrejelzésére alkalmazni. Eredményei elsősorban szolid tumorok esetén lehetővé teszik a betegek további alcsoportokba osztását, amelyek alapján a várható prognózist előre lehet jelezni, illetve az optimális terápiát jobban ki lehet választani. Vezető kutatója volt annak a projektnek, amiben klinikai és molekuláris adatokat integráltak, amelynek révén a génexpresszió és a túlélés közötti kapcsolatot lehet vizsgálni emlőrákban. A 2010-es fejlesztés eredménye egy online elérhető rendszer, amely mára a világ legtöbbet idézett ilyen platformjává nőtte ki magát. Hasonló adatbázisokat készített 26 további tumortípus esetén. Egy másik online kifejlesztett rendszer segítségével a molekuláris változások és a terápiára adott válasz közötti kapcsolatot lehet vizsgálni. Ez a platform szintén világelső abban a tekintetben, hogy prognosztikus (túlélést előrejelző) biomarkerek helyett „prediktív” (terápiás választ előrejelző) biomarkerek azonosítását teszi lehetővé. Dr. Győrffy Balázs kutatási témái tartalmaznak onkológiát, genetikát és bioinformatikát is. Ezeken a területeken az elmúlt öt év során 104 db Q1 cikket publikált, az idézettsége 8700 fölött van, a H-indexe pedig 43.
A legelismertebb európai tudósokat tömörítő, 1988-ban Cambridge-ben megalakult Academia Europaea-nak jelenleg összesen 4000 tagja van, köztük 121 magyar. Mint azt az MTA honlapja írja, 22 szekciója a tudomány valamennyi ágát magában foglalja: a természettudományokat, az élettudományokat, valamint a bölcsészet- és társadalomtudományokat egyaránt. A mostani alkalommal további három magyar kutató is tag lett: Biró László Péter akadémikus, Kornai András, az MTA doktora, valamint Apatóczky Ákos Bertalan a Károli Gáspár Református Egyetem docense.
Dobozi Pálma, Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
