A 3D gyógyszer- és eszköznyomtatás módszereiről és egészségügyi felhasználásáról tartottak fórumot a Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság Orvos-biológiai Szakosztályának (NJSZT OBSZ) közös szervezésében. A tematikus napon szó esett a gyógyszerészeti, orvosbiológiai alkalmazási lehetőségek mellett a 3 dimenziós nyomtatás személyre szabott orvoslásban betöltött szerepéről, illetve a jövőbeli lehetőségekről. A rendezvényen élőben végigkísérhettek egy 3D protézis nyomtatást is.
Dr. Zelkó Romána, a GYTK dékánja röviden ismertette a programot, kiemelve, hogy a 3D nyomtatás egy olyan additív gyártás technológia, ami interdiszciplináris felhasználást nyert. „A mai tematikus nap célja, hogy megmutassuk a gyógyszerészeti, orvosbiológiai alkalmazási lehetőségeket és beszéljünk arról, hogy a gyógyszeripar, mint innovatív technológia milyen módszereket alkalmaz, kitérve arra, hogy a személyre szabott orvoslásban hol van a helye ennek az eljárásnak, milyen lehetőségeket kínál” – fogalmazott a dékán.
Dr. Bertalan Lóránt, az NJSZT OBSZ vezetőségi tagja, a rendezvény egyik szervezője elmondta, a fórum célja, hogy kicsit közelebb hozzák ezt a korszerű technológiát az emberekhez. A 3D nyomtatás hozzájárulhat ahhoz, hogy a mainál rövidebb idő alatt fejlesszenek gyógyszereket – emelte ki. Dr. Surján György, a NJSZT OBSZ elnöke a megnyitón hangsúlyozta, ez a technológia a jövőben nagy mértékben át fogja alakítani a medicinát, az egész terápia változhat ezáltal.
Galéria
A Gyógyszerügyi Szervezési Intézet tudományos munkatársa, dr. Sebe István a 3D nyomtatás orvos-biológiai és gyógyszerészeti alkalmazási lehetőségeiről szóló előadásában kiemelte: a 3D nyomtató egy speciális tintát használ, amely kombinálható a bioanyagokkal és az élő sejtekkel. Ez a technológia megoldást jelenthet akár a rosszul oldódó hatóanyagok fizikai, kémiai tulajdonságainak javítására, akár a személyre szabott terápia kialakítására. A lehetséges felhasználási területek között említette a személyre szabott gyógyszerdozírozást, az egyedi gyógyszerformákat, a komplex hatóanyagok előállítását és az élő szövetek nyomtatását. A 3D nyomtatott orális tablettákról és kapszulákról szólva elmondta: segítségével egyedi betegadatokat tudnak majd figyelembe venni az optimális dózis kialakítására – mint például a kor, nem, tömeg vagy a különböző társbetegségek – , amik nagy százalékban növelik a terápia hatékonyságát és a megfelelő terápia kiválasztását egyaránt. Hozzátette: különböző hatóanyagok kombinációjával akár több betegség egyszerre is kezelhető lehet. Az élő szövetek nyomtatása kapcsán kiemelte, minden szerv különböző szintű komplexitást mutat, vannak könnyebben nyomtathatók, mint például az emberi bőr; a szervnyomtatás legnehezebb területe a szív, a máj és a vese. Említett egy japán példát, ahol 3D nyomtatásban hoztak létre porcból emberi fület és arra építették fel a bőrszövetet. A technológiának köszönhetően a gyógyszeripari cégek számára új és valós lehetőség nyílik a termékfejlesztésben, gyártásban és forgalmazásban egyaránt – fogalmazott.
A 3D nyomtatás egyre elterjedtebb technológiává kezd válni – emelte ki Török Dániel, a Műszaki Egyetem munkatársa, aki az orvostechnikai eszközök 3D nyomtatásáról tartott előadást. Dr. Szakonyi Gergely gyógyszertechnológus gyógyszerész, a Richter Gedeon Nyrt. munkatársa a 3D gyógyszernyomtatási technológiákról beszélt. A most zajló folyamatokat sokan a második, harmadik ipari forradalomnak nevezik – emelte ki. A fórum egy kerekasztal beszélgetéssel zárult.
Bódi Bernadett
Fotó: Dimény András
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
