Május 31-éig meghosszabbították a doktori képzésbe való jelentkezés határidejét. Az idei felvételi eljárásról és a PhD-képzésről tájékoztató fórumot tartott magyarul, majd angolul az érdeklődő hallgatóknak dr. Tímár József, a Doktori Tanács elnöke és dr. Benyó Zoltán, az Oktatási és Kreditbizottság elnöke az Elméleti Orvostudományi Központban.
Dr. Tímár József emlékeztetett arra, hogy 2019-től a szakminisztérium 50 százalékkal felemelte a Semmelweis Egyetem számára juttatandó állami ösztöndíjas helyek számát. Idén 156 helyünk van, ami jelentős növekedés – mutatott rá.
Kitért arra, hogy az egyetemnek jelenleg hét Doktori Iskolája van, a nyolcadik, egészségtudományi doktori iskola akkreditálás alatt áll, de az ide tartozó tudományos és kutatási programok a többi doktori iskola keretei között elérhetők. Hangsúlyozta: a jelentkezéshez fontos, hogy már találjon témavezetőt magának a hallgató. Mind az állami, mind az önköltséges finanszírozási formában 4 éves a képzés, amely két részre, képzési és kutatási szakaszra van bontva. Az első két évet követően komplex vizsgát kell tenni, ami a tanulmányok folytatásának feltétele. Dr. Tímár József szólt arról a visszatérő kérdésről is, hogy lehet-e munkát vállalni a PhD-képzés mellett. Mint elmondta, heti húsz órát meghaladó foglalkoztatást is megenged a szaktárca, valamint az egyetem, de ettől természetesen nem csökkennek a PhD-kutatással összefüggő kötelezettségek. Ideális esetben a foglalkoztatás az egyetemen valósul meg, és a doktori képzésben részt vevő hallgató oktatási feladatokat lát el – mondta. Az önköltséges hallgatók a témavezető anyagi segítségével (pl. alkalmazás, ösztöndíj támogatás) folytatják a képzést, esetükben a kutatás dologi támogatását is a témavezetőnek kell biztosítania – jegyezte meg.
A doktori képzésnek is van oktatási része és bizonyos számú kreditet össze kell gyűjteni, de a fő tevékenység a kutatás – emelte ki. Szólt arról is, hogy a Semmelweis Egyetemen a disszertáció minimális feltétele a két közlemény, ugyanakkor elmondható, hogy az egyetemen minden második PhD-t szerző olyan közleményekért kapja a diplomáját, amelyek nemzetközi szinten a legfelső 25 százalékba tartozó folyóiratokban jelennek meg, ezek fele pedig olyan minőségű publikáció, ami a top 10 százalékba esik.
Dr. Tímár József hangsúlyozta azt is, hogy a Doktori Iskola lehetőségeihez mérten számos módon támogatja a hallgatóit. Így például minden évben kiírnak számukra nemzetközi konferencián való részvételt támogató pályázatokat, de predoktori ösztöndíjak is elérhetők az anyagi lehetőségektől függően. A közlemények megjelenéséhez is biztosít anyagi támogatást a Doktori Iskola, illetve a Központi Könyvtár, ha a témavezetőnek nincs erre forrása.
Kitért arra is, hogy kiterjedt az egyetemen az Erasmus program, mely lehetőséget ad külföldi laborok megismerésére. Szólt az Új Nemzeti Kiválósági Programról is, amely 5-10 hónapos időtartamra ad kiválósági ösztöndíjat a képzés különböző fázisában lévő hallgatók számára. További forrásokat adhat a még idén és jövőre biztosan elérhető orvostudományi PhD-képzési fejlesztési program, amelynek dr. Benyó Zoltán volt a szellemi atyja, és lehetőséget ad predoktori ösztöndíjakra, rezidens PhD ösztöndíjakra, kutatás-, utazás- és publikációtámogatásra is.
Dr. Benyó Zoltán, az Oktatási és Kreditbizottság elnöke, a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet igazgatója részletesebben beszélt arról, hogy milyen lehetőségeik vannak a hallgatóknak lerövidíteni a doktori, illetve a rezidensképzést, igény esetén párhuzamosan folytatni a kettőt. Mint rámutatott, ha valaki szakvizsgát és PhD-t is szeretne szerezni, akkor az a graduális képzéssel együtt összesen 15 év képzési időt jelenthet, ezért fontos lehetőséget adni ennek csökkentésére.
A rendszer erre eddig is adott segítséget, mivel a szakképzés időtartama egy évvel – külön grémiumi döntés alapján másfél évvel – rövidebb a PhD-t szerzettek számára. Emellett az EFOP-pályázat keretében kidolgozták az MD-PhD-rendszert, annak érdekében, hogy össze lehessen csúsztatni a graduális képzést a doktori képzéssel. Ennek keretében a graduális képzés utolsó két évében meg lehet kezdeni a doktori képzést. Emellett a Doktori Tanács egy idei határozatával eltörölte azt a korábbi tiltást, hogy nem lehet valaki egyszerre rezidens és PhD-hallgató. Mindezek természetesen nem a követelmények csökkentését jelentik, hanem a befektetett energia és hatékonyság növelését a hallgató részéről – mutatott rá.
Kitért arra is, hogy azok, akik egyetemi éveik alatt intenzív tudományos diákköri tevékenységet végeznek, és ezáltal rendelkeznek kutatási eredményekkel, jelentkezhetnek egyéni fokozatszerzőnek, és kezdhetik a képzést rögtön a már említett, második év utáni komplex vizsgával.
Szintén megoldható a párhuzamos jelentkezés a PhD- és rezidensképzésre, ebben az esetben az első két évben félállású rezidens lehet a hallgató a doktori képzés mellett, vagyis két év alatt végez egy évet a szakorvosképzésből – mutatott rá dr. Benyó Zoltán.
A doktori képzésre való jelentkezés határideje 2019. május 31-ére módosult. További részletek megtalálhatók a Doktori Iskola honlapján.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
