Galkó Csongor, az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) ötödéves hallgatója a választható egészségügyi szakdolgozói munkakörök egyikében, műtőssegédként végez klinikai munkát a Traumatológiai Klinikán 2025 februárja óta. Választása tudatos: traumatológus szeretne lenni, és jövőjét is a klinikán képzeli el. A műtőben nem csupán megfigyelő: eszközöket készít elő, képalkotó berendezéseket kezel, és közvetlen közelről tanul a tapasztalt sebészektől. „Egy nap” cikksorozatunkban ezúttal egy traumatológus pályára készülő hallgató mindennapjaiba pillanthatnak be.
Fotóriportunk a képekre kattintva olvasható.
Galkó Csongor már nagyjából egy éve jár be rendszeresen a klinikai munkavégzés tantárgy keretében a Traumatológiai Klinikára. Ez idő alatt jelentős tapasztalatot szerzett, a műtőben végzett szakdolgozói munkakör és tapasztalatszerzés számára egyfajta felkészülés is a jövőre, mivel traumatológus szakorvosnak készül.
A Semmelweis Egyetemen a harmadéves vagy felsőbb évfolyamos ÁOK-hallgatók négy típusú egészségügyi szakdolgozói munkakörre jelentkezhetnek a „klinikai munka” tantárgy keretében. A hallgatóknak így lehetőségük nyílik részmunkaidős klinikai munka vállalására segédápoló, műtőssegéd, betegkísérő és – a Laboratóriumi Medicina, valamint a patológiai intézetekben – segédasszisztens pozíciókban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban.
A Traumatológiai Klinikán Csongor – és hallgatótársai – napja eligazítással kezdődik, amikor a vezető műtős-szakasszisztenssel átbeszélik az aznapi műtéti beosztást és a kapcsolódó feladatait. A klinikán három műtő működik, ezek olyan speciálisan felszerelt operációs helyiségek, amelyekben sérüléseket, mint például csonttöréseket, ízületi sérüléseket látnak el.
A műtőben már a műtősnő, a jelen lévő szakorvos és a képzett műtőssegéd ad különböző feladatokat a hallgatóknak.
Csongor tapasztalatai szerint a klinikai munka a gyakorlathoz képest egészen más előnyökkel jár. A műtőben a hallgatók a csapat aktív tagjaivá válnak: részt vesznek például az eszközök előkészítésében, a röntgengép kezelésében, és közvetlenül követhetik a műtéti folyamatokat.
A képen egy mikroszkópos gerincműtéthez állítják be a műtőssegédek a speciális, a műtéti helyről a sebész számára felnagyított képet adó műszert.
Csongor különösen értékesnek tartja, hogy a sebészek munka közben magyaráznak, válaszolnak a kérdésekre, és megosztják saját, évek alatt kialakított technikai „trükkjeiket”.
Hallgatóként végzett aktuális kutatása is a klinikához köti. Korábbi TDK-munkáját még a Pulmonológiai Klinikán kezdte, ebből nemrég rektori pályamunkát írt. A Traumatológiai Klinikán jelenleg az intraoperatív CT alkalmazását kutatja. Ez a modern képalkotó technológia lehetővé teszi, hogy a sebészek háromdimenziós navigáció segítségével, nagyobb pontossággal helyezzék be az implantátumokat, miközben a műtéti csapat sugárterhelése is csökkenthető.
A hallgató műtőssegédként részt vesz az intraoperatív CT (O-arm) pozicionálásában, hogy a páciensről navigációhoz alkalmas 3D-kép készüljön. A Traumatológiai Klinikán alkalmazott O-arm rendszer a modern, navigációval támogatott sebészet egyik kulcstechnológiája. Az intraoperatív CT a sebészeti navigáció alapját képző, valós idejű képalkotást biztosít, ami javíthatja a beavatkozások pontosságát és a posztoperatív korrekciók szükségességét. A módszer alkalmazása egyre elterjedtebb a gerincsebészetben és a komplex traumatológiai ellátásban.
Csongor szerint a klinikai munkavégzés nemcsak szakmai tapasztalatot ad, hanem irányt és megerősítést is egy tudatosan épített orvosi pályán. Úgy érzi, a klinika befogadó, támogató közösség, ahol gyorsan be tudott illeszkedni, és ahol valódi csapatmunkában fejlődhet tovább.
A betegek mozgatása a műtő és az előkészítő helyiség között szintén a műtőssegédek dolga, így a betegekkel való kommunikációba is belekóstolhatnak, operáció előtt sokszor igénylik a páciensek a nyugtató szavakat – mondta el Csongor.
Csongor kiemelte, hogy a klinikai munka jól összeegyeztethető a tanulmányokkal. A munkabeosztás tervezése során figyelembe veszik a hallgató tanulmányi kötelezettségeit. A munkavégzés 12 órás műszakokban havi 24, 48 vagy 72 órában valósul meg. Az elvégzett munkaórák bizonyos gyakorlatokba beszámíthatók és beleszámít a későbbi egészségügyi szolgálati jogviszonyba.
A traumatológiai ellátásban igen súlyos esetekkel szembesülnek az ott dolgozók nap mint nap, ezért fontos, hogy a kikapcsolódásra is legyen lehetőség – tette hozzá Csongor. Ő szabadidejében rendszeresen teniszezik és fut, de olvasni is főzni is szeret.
Keresztes Eszter
Fotó: Barta Bálint – Semmelweis Egyetem
