Még a curriculum reform 2019/20-as tanévben tervezett bevezetése előtt egyeztetésre hívták a hallgatókat egy fórum keretében, hogy alkalmuk legyen kérdéseket, észrevételeket megfogalmazni az újításokkal kapcsolatban. Dr. Kellermayer Miklós, az Általános Orvostudományi Kar megválasztott dékánjának előadása után a hallgatói felvetésekre dr. Merkely Béla rektorral közösen válaszoltak a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben rendezett hallgatói fórumon.
Dr. Merkely Béla rektor az eseményt megnyitva elmondta: a fórumot azért rendezték meg külön-külön a magyar és az idegen nyelvű képzésben résztvevők számára, hogy a reform elindulása előtt még véleményt tudjanak alkotni a hallgatók, esetleg az ő észrevételeik alapján finomítani lehessen a részleteket. „Azt szeretnénk önöknek megtanítani, ami majd orvosként a feladatuk lesz, és amire rezidensként építeni lehet a szakorvosi készségeket, ezzel a szemmel nézzék a reform elemeit” – szólt dr. Merkely Béla.
A célunk, hogy nagyon hatékonyan tudjuk képezni az általános orvosokat – kezdte előadását dr. Kellermayer Miklós megválasztott dékán, aki rektori biztosként a modern orvosképzési program kimunkálásán dolgozik hónapok óta. Az általános orvos önálló, kritikus gondolkodásra és bizonyos típusú orvosi döntéshozatalra már képes személy kell, hogy legyen – definiálta a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója. Hozzátette, hogy ismernie kell például a sürgősségi ellátás első 15 percét, fontos, hogy képes legyen a további szakosodásra és az élethosszig tartó tanulásra. A reform kidolgozásának legfontosabb eszközei között említette a tantárgyi hierarchia és moduláris szerkezet tisztázását, a tantárgyi átfedések megszüntetését, az orvosképzés gerincének, vagyis egyes fontosabb tantárgyak újragondolását, valamint különösen a klinikai gyakorlati oktatás megerősítését.
Dr. Kellermayer Miklós leszögezte, hogy a tantárgyi logika a megújult tantervben is megmarad, nem fog „a feje tetejére állni” az orvosképzés, csak hatékonyabb struktúrát kívánnak kialakítani. A reformot első körben a 250. jubileumi évben (2019/20-as tanév) a modulhatárokon, azaz az 1., 3., 4. és 6. évfolyamokban tervezik bevezetni.
A reform részleteit ismertetve elmondta: az elméleti modult az első két évben, a preklinikumot a 3. évben, és a klinikai modult a 4-5. évben blokkosított rendszerben oktatják majd úgy, hogy minden modulban az oda tartozó tantárgyak jelennek meg. A 6. év pedig egy gyakorlati, szigorló év.
Az orvosképzés gerincét adó tantárgyak az anatómia, élettan, biokémia, patológia, farmakológia, belgyógyászat és a hozzájuk szorosan kapcsolódó tárgyak lesznek, ezeket támogatják a transzlációs medicina, a labormedicina, az orvosi képalkotás, a magatartástudománnyal, viselkedéstannal és elmegyógyászattal foglalkozó tantárgyak pedig tovább differenciálják az orvosi tudást. Fontos változtatásként említette dr. Kellermayer Miklós az egészség megtartását célzó, mind a 6 tanéven átívelő testnevelés bevezetését, amivel kapcsolatban a fórumon elhangzott kérdésekre válaszolva dr. Merkely Béla elmondta: minden rendszeresen végzett sporttevékenységet elfogadnak majd, helyszíntől és sportágtól függetlenül.
A fórumon dr. Kellermayer Miklós részletesen ismertette az első hat szemeszter tantárgyi struktúráját. Ezzel kapcsolatban fontos változás, hogy az anatómiát ketté bontva: makroszkópos anatómia, valamint mikroszkópos anatómia és fejlődéstan tárgyakra osztva, az első 3 szemeszterben, részben átfedéssel oktatják. Az első szemeszterben oktatott tárgyak az orvosi kémia, sejttan, anatómia, orvosi biofizika, orvos-egészségügyi szociológia, orvosi kommunikáció, orvosi terminológia (latin), elsősegély lesznek. A második szemeszterben az orvosi biokémia, az orvosi biofizika II (szigorlattal zárva), anatómia és a bevezetés a klinikumba tantárgyak szerepelnek, a félév végén pedig strukturált nyári gyakorlat lesz, ami gyakorlati vizsgával fog zárulni – sorolta dr. Kellermayer Miklós. A harmadik félévben szigorlattal zárul a mikroszkópos anatómia és fejlődéstan, ami összességében egyenletessé teszi az anatómia vizsgaterhelését, emellett orvosi élettan, orvosi biokémia II, molekuláris sejtbiológia és orvosi pszichológia tantárgyak szerepelnek majd a tanmenetben. A negyedik szemeszter része a mikrobiológia I, az orvosi élettan II (szigorlattal), a molekuláris sejtbiológia (szigorlattal), az immunológia, valamint a genetika és genomika tantárgyak.
Galéria
Az ötödik szemeszter – preklinikum – tantárgyai a farmakológia I, az orvosi mikrobiológia II, a patológia I, az orvosi statisztika (biostatisztika helyett), az EKG a klinikumban, valamint a transzlációs medicina és kórélettan tantárgy. A hatodik szemeszter a farmakológia II, a patológia II, a belgyógyászati propedeutika, a transzlációs medicina és kórélettan II, az egészségügyi jogi-biztosítási gazdaságtan, a katasztrófamedicina, a kísérletes és sebészeti műtéttan, az orvosi etika tantárgyak oktatását foglalja magába. Nyáron szintén strukturált belgyógyászati gyakorlat lesz, végül gyakorlati vizsgával zárul a 3. év – mondta el dr. Kellermayer Miklós.
A klinikai modulban nagy változás a tiszta blokkok rendszerének bevezetése, ahol kis csoportokban követik a diákok a tutorokat, egész nap a klinikán lesznek, átélhetik az ottani mindennapokat, közben elméleti ismereteket is szereznek (de nem elsősorban frontális oktatással, hanem a klinikai gyakorlaton keresztül), a blokkok végén pedig vizsgáznak a hallgatók. Ebben a modulban nem lesz külön vizsgaidőszak, 40 héten át tart majd az oktatás, és 16 csoportba lehet beosztani a hallgatókat – ismertette a megválasztott dékán.
Dr. Kellermayer Miklós elmondta, hogy a blokkok mérete a kreditektől függ majd: egy 2 kredites blokkot például kb. 2 hétig oktatnak. Az első héten 3×8 órában (hétfő, kedd, csütörtök) lesz oktatási nap, közben a „szünnapokon” lehet például TDK-munkát, demonstrátori tevékenységet végezni és tanulni. A második héten egy napon (hétfő) lesz még blokkos oktatás, aztán a felkészülés után 2 nap (csütörtök, péntek) áll rendelkezésre a vizsga letételére. Nagy tantárgyak esetén ugyanez a struktúra várható felsokszorozott verzióban.
Az újítások közt említette még bizonyos tantárgyak összevonását, ami negyedévben érinti a belgyógyászat, a kardiológia és angiológia (ami magában foglalja a szív- és érsebészetet is) és a sebészet (I-II) oktatását. Szintén újdonság, hogy az orvosi képalkotás és a labormedicina tantárgyakat egy-egy rövid blokkban tanítják, de ezek utána beleszövődnek a klinikai relevanciájú tantárgyakba. A családorvostan és klinikai farmakológia szintén a negyedévben oktatott tantárgyak között szerepel.
Ötödévben – blokkosítva – lesz a curriculum része a belgyógyászat (II), az onkológia, a sebészet (III), két új tantárgyként a sportorvostan és rehabilitáció, továbbá a népegészségtan, amit számos egyetemi és külsős egység, illetve a Semmelweis Egészségfejlesztő Központ bevonásával valósítanak meg.
Végül a hatodik évben kompaktabb módon jelennek meg az eddigi nagy szigorlati tárgyak és – a hatodév végén, a szigorlatok után – bevezetnek egy hathetes, az egyetem bármely klinikáján vagy klinikai tanszékén, tanszéki csoportján eltölthető gyakorlatot, amely már felkészíti a hallgatókat a szakosodásra is. Fontos eleme a hatodéves tantervnek, hogy a transzfúzió oktatása kéthetes lesz és engedéllyel ruházza majd fel a hallgatót arra, hogy transzfúziót kössön be a betegeknek, amivel kiváltják a rezidensképzés transzfúziós tanfolyamát is.
A kérdések megválaszolása után dr. Merkely Béla rektor hangsúlyozta, a curriculum reform célja, hogy a hallgatók még többet tanuljanak, és kész orvosként lépjenek ki az egyetemről. Dr. Kellermayer Miklós hozzátette, hogy igyekeznek minden segítséget megadni a hallgatók számára az átmenet során, ugyanakkor leszögezte: egy új éra kezdődik a 250 éves egyetem életében. A Hallgató Önkormányzat képviselete is jelezte, hogy kérdés esetén ők is igyekeznek a továbbiakban is segítséget nyújtani a hallgatóknak.
A teljes elhangzott prezentáció ide kattintva letölthető.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
