Tanulmányi kreditpontot kapnak ősztől azok az orvostanhallgatók, akik tantárgyi keretek között megvalósuló egészségfejlesztési tevékenységet, szűréseket végeznek – jelentette be dr. Merkely Béla rektor a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ és a Budapesti Orvostanhallgatók Egyesülete által közösen szervezett, Egészségügyi hozzáférés konferencia és egészségfejlesztési szakmai fórumon. A rendezvényen bemutatkozott a közelmúltban létrehozott Semmelweis Egészségfejlesztési Központ, valamint az egyetem valamennyi kara ismertette oktatási tevékenységének egészségprevenciós vonatkozású elemeit, és ezek fejlesztési lehetőségeiről is szó esett.
Dr. Merkely Béla a fórumon elmondott köszöntőjében hangsúlyozta: az orvosképzés megújításának egyik eleme a prevenciós fókuszú szemléletformálás megteremtése. A cél, hogy az orvostanhallgatók a képzés során a lakossági szűrésekben, egészséges életmódra nevelésben jártasságot szerezzenek, így az egyetem névadójához hasonlóan a megelőzésre építve is emberi életeket mentsenek – fogalmazott a rektor. Ennek megvalósítása érdekében az ősztől induló curriculum reformban 2 tanulmányi kreditpontot kapnak a hallgatók azért, hogy tantárgyi keretek között megvalósuló egészségfejlesztési tevékenységet, prevenciós oktatást és szűréseket végezzenek – jelentette be. Hozzátette: az egyetemnek az is feladata, hogy a hallgatókat egészségre nevelje, ezért az egészséget középpontba állító curriculum reform másik lényeges eleme, hogy az egyetem minden karán és minden évfolyamán szeptembertől tantárgyként bevezetik a testnevelést. (Az új tantárgy bevezetéséről szóló sajtótájékoztatóról itt olvashat bővebben.)
Galéria
Az egyetem Szenátusa a Semmelweis Egészségfejlesztési Központot azért hozta létre, hogy megteremtse az egészségmegőrzés korszerű szervezeti kereteit – emlékeztetett dr. Merkely Béla. A központ feladata egyebek mellett, hogy összehangolja a témába vágó, karokon átívelő oktatási, kutatási tevékenységeket, másrészt, hogy társadalmi felelősségvállalási programokat indítson.
Dr. Papp Magor, a Semmelweis Egészségfejlesztési Központ vezetője elmondta: az a cél, hogy olyan jó gyakorlatokat kínáljanak a magyar lakosság, illetve az egyetemi polgárok számára, amelyek lehetővé teszik az egészségben eltöltött éveik számának növelését. Mint mondta, a Semmelweis Egyetemen – az ország első egészségfejlesztő egyetemeként – minden egyetemi hallgató és polgár mindennapjaiba beépülhet az egészséges életvitel, mindez pedig hozzá tud járulni a magyar lakosság egészségi állapotának javításához is. Dr. Papp Magor a további célkitűzések között említette egy egészségfejlesztő könyv kiadását laikusok számára, emellett egészségfelmérés elvégzését az egyetemen, továbbá konferenciák szervezését és a szűrések módszertani támogatását. „Az egészségmegőrzés mindenkinek szól, életkortól, nemtől és társadalmi helyzettől függetlenül” – vélte.
A szakmai fórum részeként a Semmelweis Egyetem karai mutatták be tevékenységüket és részvételüket az egészségprevencióban. Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) megválasztott dékánja, dr. Kellermayer Miklós leszögezte: a sportos életmód, az egészséges táplálkozás, a harmonikus társas kapcsolatok, az életen át kitartott célok és motiváció jelentik az egészséget. Ezeket végigtekintve, a curriculum reformról is szólva ismertette, amellett, hogy a jelenleg első 2 évben kötelező testnevelés szeptembertől 6 évre bővül, kiegészül egy orvosi szemléletű tantárggyal: a sportorvostannal. A második pillér, az egészséges táplálkozás kapcsán elmondta, hogy a hallgatóknak alapvető ökológiai ismeretekkel is tisztában kell lenniük, és az a cél, hogy egy általános orvos önállóan, kritikusan gondolkodni és döntéseket hozni képes személy legyen. Ehhez 6 alapvető tantárgy is hozzájárul: a szeptembertől 3 félévre csökkentett, fókuszált anatómia, a 2 féléves élettan, a 2 féléves biokémia, harmadévben a patológia, majd a farmakológia; ezt követően a belgyógyászat és a rokon szakmái, amik az általános orvossá válás gerincét jelentik. A tartalmas társas kapcsolatok elérése érdekében az ember lelkületét is kézbe kell venni, ehhez a magatartástudományi, családorvostani, népegészségtani, pszichiátriai ismeretek adják a gerincet az oktatásban. Az életen át tartó célok kapcsán pedig végül úgy vélte: az universitas lényege, hogy a tanárok és a diákok is egyaránt példaképpé akarjanak és tudjanak válni.
Az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) dékánhelyettese, megválasztott dékánja, dr. Szócska Miklós leszögezte: a halálozáshoz és a betegségekhez kapcsolódó adatok a világon szinte mindenütt az életmódra vezethetők vissza. Mint mondta, az EKK-n sok olyan munkatárs dolgozik, illetve sokan végeztek itt olyanok, akik részt vettek hazai „népegészségügyi villámháborúban”, példaként említette a nemdohányzók védelméről szóló törvény létrehozását, amiben maga is közreműködött. Szólt róla, hogy a népegészségügyi magatartás megértéséhez a hálózatkutatás és egyéb újabb módszerek is hozzájárulhatnak, amihez a kar szintén hozzá tud adni a maga eszközeivel és módszereivel. Dr. Szócska Miklós megemlítette még, hogy a külföldi hallgatók szemléletének formálása is fontos feladat, valamint a kar nyári iskolát is szervez, ahol egészségügyi innovációk is a témák között szerepelnek majd.
Az Egészségtudományi Kar (ETK) dékánhelyettese, dr. Vingender István elmondta, a karon az egészségfejlesztést három területen tartják relevánsnak: az oktatási tartalomban, a közéleti kondíciókban és a hallgatók pszichoszociális státuszában. „A széles oktatási portfólió önmagában predesztinál minket arra, hogy az egészségfejlesztésnek helyet adjunk” – mondta. A kar egyik sajátossága, hogy a hallgatók mintegy fele munka mellett tanul; ők aktívan tevékenykednek az egészségügyben, és az elméletet szinte azonnal át tudják forgatni a gyakorlatba. A tantárgyak prevenciós komponensei között említette a prevenciós egészségnevelés tantárgyat, amit minden hallgatónak oktatnak, és aminek keretében a többi között iskolákban végeznek prevenciós munkát. A hallgatók emellett gyakran vesznek részt önkéntes segítői munkában – tette hozzá dr. Vingender István.
Dr. Bartha Károly, a Fogorvostudományi Kar (FOK) dékánhelyettese hangsúlyozta, hogy a karon már az 1980-as években végeztek a hallgatók prevenciós gyakorlatokat. A preventív fogászat önálló tantárgyként való oktatása pedig már 1996-ban megkezdődött. Ennek fő célja a fogászat egyes területein meglévő prevenciós lehetőségek bemutatása, valamint a preventív szemlélet kialakítása a hallgatókban, hogy praxisukban minden egyes fogászati beavatkozást ilyen megközelítésből végezzenek el. A 2014/15-ös tanévben a tantárgyon belül szétválasztották az általános prevenciós tudnivalókat, valamint a fogszuvasodás és szájhigiéné témakörét.
A Gyógyszerésztudományi Kar (GYTK) képviseletében dr. Somogyi Orsolya, az Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet tanársegédje több olyan pilot projektet is bemutatott, amit a posztgraduális képzés részeként szerveztek meg. Az egyik ilyen projekt a betegek egészségértését és ezzel párhuzamosan a gyógyszerészek kommunikációjának fejlesztését tűzte ki célul, melynek keretében egy év alatt 1700 beteget sikerült mozgósítaniuk. Egy másik, egészségtervezésre fókuszáló projektbe évente 6-700 embert vontak be eddig. Itt szakgyógyszerész-jelöltek a Magyar Egészségtervező Alkalmazás (META) nevű szoftverrel végeznek egészségtanácsadói tevékenységet. Az ingyenes applikáció kérdőív kitöltése és egészségcélok megfogalmazása után egy személyre szabott egészségtervet tud összeállítani. Dr. Somogyi Orsolya előadásában elmondta, hogy a karon növelni szeretnék a gyakorlatiasságot a graduális képzésben, a szakképzési projektmunkák célja pedig ezek módszertanának fejlesztése, hogy a későbbiekben egy ténylegesen implementálható gyógyszertári szolgáltatást tudjanak megvalósítani a gyakorlatban.
A Pető András Kar (PAK) képviseletében Sáringerné dr. Szilárd Zsuzsanna, a Humántudományi Intézet főiskolai tanára szólt. Mint ismertette, 2017-ben meghirdették az év legegészségesebb évfolyama versenyt. Ennek során felmérték a hallgatók egészségi állapotát, különböző aktív, sportos programokat is szerveztek számukra, és pontokat gyűjthettek az aznapi, egészségük érdekében tett aktivitásukért, amit egy közösségi oldalon létrehozott csoportba tölthettek fel. Sáringerné dr. Szilárd Zsuzsanna hozzátette, hogy a program folytatásaként egy egészségprevenciós workshopot szeretnének szervezni, akár a többi kar bevonásával is.
Az előadások után a hallgatóság és az előadók diszkusszió keretében vitatták meg a felmerülő kérdéseket, észrevételeket.
A szakmai fórumon szó esett az egyetemen futó egészségfejlesztési projektekről, a TanTudsz és a Balassagyarmati Egészségnevelő Program elnevezésű kezdeményezésekről, továbbá bemutatkoztak egyetem hallgatói szervezetei is.
Keresztes Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem, Ancsin Gábor
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
