A felnőtt magyar lakosság legalább 50 százaléka érintett valamilyen súlyosságú fogágybetegségben, amely során nem csak a fogat rögzítő szövetek károsodnak, hanem a véráramba jutó baktériumok a test más, szájüregtől távoli részeiben is okozhatnak elváltozásokat. Ennek következtében a fogágybetegség növeli a szívinfarktus, az agyvérzés kockázatát, de mintegy nyolcszorosára emeli a koraszülés esélyét is, emellett a cukorbetegséget is negatívan befolyásolja – hívta fel a figyelmet dr. Bartha Károly. A Konzerváló Fogászati Klinika igazgatóhelyettese hangsúlyozta, már ínygyulladás esetén – amikor vérzik, duzzadt az íny – vagy fogkő kialakulásakor szakemberhez kell fordulni.
Általános egészségünk védelme szempontjából is fontos a száj egészségének megóvása, hiszen a szájüregben lévő gyulladás az egész szervezetre kihat. A nem megfelelő szájhigiéné következtében a felnőtt magyar lakosság mintegy 50 százaléka érintett valamilyen súlyosságú fogágybetegségben. Előrehaladottabb stádiumban ez kétszeresére növeli a szívinfarktus, az agyvérzés kockázatát, mivel a szájban kialakult gyulladás következtében az erekben is elváltozások jönnek létre. A fogágybetegségben szenvedőknél kétszer nagyobb eséllyel alakul ki Alzheimer-kór, illetve a cukorbetegek állapotát is kedvezőtlenül befolyásolja – figyelmeztet dr. Bartha Károly. A nem kontrollált cukorbetegség háromszorosára növeli a fogágybetegség kialakulásának esélyét, amely viszont negatív hatással van a vércukorszint szabályozására – magyarázza a szakember. Hozzátette: ők akár tíz évvel korábban veszíthetik el fogaikat, mint az átlag. Terhesség alatt a közönséges ínygyulladáshoz képest csekély mennyiségű lepedék mellett is súlyosabb ínygyulladás alakulhat ki, ami a második és harmadik trimeszter között a legsúlyosabb. A várandós anya fogágybetegsége mintegy nyolcszorosára növeli a koraszülés, az alacsony születési súly esélyét – hívta fel a figyelmet a dr. Bartha Károly.
A fogszuvasodás és a fogínygyulladás Magyarországon népbetegségnek számít – hangsúlyozza az igazgatóhelyettes, hozzátéve, hogy mindkettő megelőzhető, illetve visszafordítható lenne helyes fogmosási technikával és a rendszeres, legalább félévenkénti fogászati kontrollal. Mind a fogszuvasodást, mind a fogágy megbetegedését a nem megfelelő szájhigiénia miatt kialakuló lepedék okozza. A fogszuvasodás esetén a lepedék az íny felett található, amiben elsősorban savtermelő baktériumok találhatóak. Az ínybetegségeket az ínyszélnél lévő ínybarázdában elszaporodó, fogszuvasodást okozóktól eltérő baktériumok okozzák. Nem megfelelő fogmosás mellett gyakorlatilag minden egészséges emberben kialakulhat ínygyulladás, amely a fogágybetegség előfutára. A fogszuvasodás kialakulását helytelen táplálkozási szokások, például a nassolás vagy a cukros italok fogyasztása is jelentősen elősegítik. A folyamatos nassolás hatására ugyanis a szájban tartósan olyan savas közeg alakul ki, ami károsítja a fogfelszínt, vagyis kioldódnak az ásványok, a zománc regenerálódására pedig így lényegesen kevesebb idő áll rendelkezésre – ad magyarázatot a szakember. Dr. Bartha Károly hangsúlyozza: a rendszeres fogászati szűrővizsgálat nemcsak a szájüregi megbetegedések – beleértve a szájüregi rákot is – időben történő felismerése miatt fontos, hanem általános megbetegedések, mint például a cukorbetegségre vagy vérszegénységre utaló jelek is felismerhetőek lehetnek. A Konzerváló Fogászati Klinika igazgatóhelyettese azt tanácsolja, hogy mindenképpen rendszeresen keressék fel a fogászati rendelést, ne várják meg, míg a fájdalom jelentkezik. Ezzel szemben a magyar lakosság fele csak fájdalom esetén fordul fogorvoshoz.
Nagyon fontos a helyes fogmosási technika, amit otthon mi magunk is ellenőrizhetünk úgynevezett plakkfestő tablettákkal. Az ezekben található ártalmatlan festékanyag reakcióba lép a fogmosás után a fogak felszínén maradt lepedékkel, így a megszínezett területek megmutatják a problémás részeket, ahol a fogmosás nem eléggé hatékony. Dr. Bartha Károly arra figyelmeztet, hogy a fogkefe vízszintes húzogatása – főleg ha közben erősen nyomjuk a fogkefét – a fognyak kopását okozhatja. Kis fejű és puha fogkefe használata javasolt, amit háromhavonta ajánlott cserélni – mondja a szakember. Zárt fogsorban a fogközök területe a fogkefével nem érhető el, az ott lévő lepedék csak fogselyemmel, illetve fogköztisztítóval távolítható el. A szájvíz használata nem helyettesít a fogmosást, mivel a lepedék csak mechanikusan, dörzsöléssel távolítható el – hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. Fontos tudni, hogy étkezés után nem tanácsos azonnal fogat mosni, csak leghamarabb fél óra elteltével, időt kell hagyni ugyanis arra, hogy a táplálékból a szájban keletkezett savak miatt felpuhult fogzománcba a nyálból visszaépüljenek a kioldódott ásványi anyagok.
Kiemelte, hogy 40 éves kor alatt a fogszuvasodás, felette a fogágybetegség okozza a fogak elvesztését. A fogágybetegek 80 százaléka szakszerűen végzett fogmosással és rendszeres szűréssel elkerülhetné, vagy legalábbis olyan mértékben lelassíthatná ezt a folyamatot, hogy még 80 évesen is lenne saját foga. Azonban ha már kialakult valamilyen fogágybetegség, akkor minél előbb meg kell kezdeni annak kezelését. Az enyhe formákat fogorvosunkkal, a súlyosabb eseteket parodontológiai szakrendelőben célszerű kezeltetni.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
