Gulyás Judit nívódíjas textilművész különleges kézi szövésű (hand-tufting) szőnyegeiből nyílt kiállítás a Semmelweis Szalonban. A megnyitón dr. Szabó Attila klinikai rektorhelyettes kiemelte: a textilművészet sokáig „mostohagyermek volt” az egyéb művészeti ágak között – a gyermekgyógyászathoz hasonlóan – ki kellett vívnia az elismerést, hogy önálló művészeti ággá válhasson. Katona Szabó Erzsébet, Ferenczy Noémi-díjas textilművész, akadémikus, a kiállító beszélgetőpartnere rávilágított: az itt látható szőnyegek játékosságot és természetességet sugallnak.
Gulyás Judit már diplomamunkáját is a hand-tufting technikával készült egyedi szőnyegből készítette, amit azóta is folyamatosan fejleszt, ma ő a műfaj legfontosabb hazai képviselője – világított rá a művész pályáját ismertetve Katona Szabó Erzsébet. A textilművész legfőbb ihletforrása a természet, alkotásai legtöbbször organikus struktúrákat mintáznak, akár utólag, kézzel belenyírt mintákkal – emelte ki, hozzátéve, hogy egyedi szőnyegeit belsőépítészeti terekbe helyezi úgy, hogy miközben összhangban vannak a térrel, önálló látványként is működnek. Az anyag gazdag és változatos lehetőségeit, törvényszerűségeit alkalmazva a művész üzenetet közvetít a nézőnek – vélekedett Katona Szabó Erzsébet.
Galéria
Gulyás Judit az alkalmazott technikával kapcsolatban elmondta: a szőnyegek modern formatervezésű perzsaszőnyegekhez hasonlítanak. A csomózott gyapjúfelület olyan, mintha szövőszéken készülne, ám – míg a szövőszéken nem lehet szabad formálású szőnyeget készíteni, ezzel a technikával egy fém keretnek köszönhetően nincs kötött forma – hangsúlyozta. Sok szőnyeg készül úgy, hogy egy előre megrajzolt mintát nyírnak körbe, ám az ő újítása az organikus nyírásban van – amiért formatervezési nívódíjjal is kitüntették. Mint mondta, saját kezével nyírja a szőnyegbe a természet általa megfigyelt formáit: a fakéreg ritmusát, ahogyan fújja a homokot a szél, ahogy a fű hullámzik a réten vagy azt, hogy milyen ösvények alakulnak ki a füvön, ahol járunk. Ezeket a mintázatokat alkalmazza szőnyegein, ezáltal behozva a természetet a lakott terekbe. Jellegzetesek az úgynevezett labirintus szőnyegei, melyekkel kapcsoltban Katona Szabó Erzsébet felolvasta a nívódíjas művész gondolatait: „szívlabirintusaim olyan tájakat mutatnak, ami örök rejtelem; mint az ujjlenyomat, szívünk is tele van lenyomattal, amelyek életünk térképeiként bővülnek, gazdagodnak, amikor két ember eggyé lesz, a két szívlabirintus illeszkedni kezd…”
Gulyás Judit a szőnyegek mellett fali képeket is készít. Mint mondta, a papírművészet és a textilművészet jól kiegészíti egymást: van, amire nem alkalmas a hand-tufting technika, akkor a papíron tud vele tovább „játszani”, de van, hogy a papírban kitalált alkalmazza a textilen.
A kiállítás megnyitóján Dóra Attila klarinétművész szórakoztatta a megjelenteket.
Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
