Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. június 14.
301173 Összes oltás

Szakács Imre festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Semmelweis Szalonban. Dr. Bánhidy Ferenc általános rektorhelyettes köszöntötte a megjelenteket, a művésszel Sipos Endre művészetfilozófus beszélgetett, aki kiemelte: Szakács Imre egy világjárta ember, több évet töltött külföldön, de akárhová vitte az élet, mindig visszatért hazájába; sokat tett azért, hogy a magyar művészet a világon is ismertté váljon.

Szakács Imre életpályája igen színes: több képzőművészeti egyesület meghatározó személyisége és alapítója, köztük a Szentendrei Grafikai Műhelynek, a Szentendrei Régi Művésztelep Egyesületnek, amelynek 1995 tagja, 1999-től pedig elnöke. A Nagybányai Művészteleppel 2002-ben indította el a művészcsereprogramot, majd 2005-től az Európai Művésztelepek Szövetségének alelnöke. Műveivel 1969 óta vesz részt hazai és nemzetközi kiállításokon. A Szentendrén élő és alkotó neves magyar festőművész hét – hat európai, valamint egy indiai – művésztelepet keresett fel az elmúlt években, ennek meghatározó élményeit tükrözik a kiállított képek is – emelte ki a megnyitón Sipos Endre művészetfilozófus.

A képeket szemlélve megfigyelhető egyfajta vertikális áramlás: az őselemeknek, a levegőnek, a fénynek és a földnek van egy kapcsolata, a színekben pedig megjelenik a másik két szubsztancia, a víz és a tűz – elemezte a művész képeit Sipos Endre, hozzátéve: ez a kozmikus festészet saját jelrendszerrel építkezik. A képeken megjelenő áramlásnak, az irányoknak és a fizikai anyagoknak szimbolikus tartalmuk van, és szellemi utakat lehet velük végigjárni. A művész gyakran használ jelentéshordozó szimbólumokat, amik rendszeresen visszatérnek a képein, ilyenek a fa, ház, angyal, madár, templom, föld, az eget összekötő vonalak és hullámok, valamint a fény.

Galéria

7kép

Szakács Imre leszögezte, a művészet nem tudomány, hiszen nem az elmére, hanem az érzelmekre hat. A festő nem lelket fest, hanem testet, de ha az úgy van megfestve, akkor a lélek kisugárzik belőle – idézte Cézanne-t, kiemelve, hogy ő is erre törekedett egész életében, hogy ez a fajta kisugárzás megtörténjen. Hozzátette: mindig várakozással teli öröm számára az alkotás folyamata, ha nem tetszik neki, átfesti képeit. Azt vallja befejezett kép nincs, csak időben kell abbahagyni a munkát.

Szakács Imre rendkívüli precizitással festi meg munkáit, a szürrealizmus eszközeit és a lírai absztrakt formagazdagságát használva alakítja ki egyéni látásmódját. Festészetében három szellemi húzóerő uralkodik: az autonómia – önálló képi világot teremtett elemi, szimbolikus formákkal, képi irányokkal, színvilággal. A másik fontos szellemi húzóerő az egész részévé válás, illetve az önmeghaladás, vagyis, hogy az ember nem elégszik meg azzal, amit csinál, mindig új problémákat vet fel – összegezte Sipos Endre.

A kiállítás megnyitóján Baráth Bálint zongoraművész és Dóra Attila klarinétművész szórakoztatta a megjelenteket, Incze Ildikó színművész pedig egy rövid történetet olvasott fel Mese a folyón címmel.

Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.