Dr. Takács István summa cum laude minősítéssel diplomázott a Semmelweis Egyetemen, majd végzés után rögtön az I. Sz. Belgyógyászati Klinikán helyezkedett el. Közel harminc év klinikai munka után pályázta meg az igazgatói posztot, amit július 1-től tölt be. Mint fogalmazott, vezetői programjának célja, hogy az ország legnagyobb múltú belgyógyászati klinikája átalakuljon és megfeleljen a XXI. század kihívásainak, mind az oktatás, mind a betegellátás, mind a klinikai kutatás terén.
Dr. Takács Istvánt kisgyermekkorától kezdve elszánt hivatástudat vezette az orvosi pályára, érettségi után rögtön felvételt nyert a Semmelweis Egyetemre, a képzés évei alatt pedig korán az I. Sz. Belgyógyászati Klinika tudományos diákköröseként kezdett kutatni. Tanítómestereinek, dr. Holló István és dr. Szűcs János professzoroknak köszönhetően korán eldőlt, hogy belgyógyász, endokrinológus lesz, és a kalcium- és csontanyagcsere-betegségekkel fog foglalkozni – idézte fel. Kiemelt szakterülete a mai napig a csont- és a D-vitamin-anyagcsere eltérései, de emellett foglalkozik a pajzsmirigybetegségek klinikai és genetikai kutatásával is. A belgyógyász és endokrin szakvizsgák megszerzését követően a berlini Benjamin Franklin University Farmakológia Tanszékén tanulta meg a genetikai alapmetodikákat, a Liegi Egyetem Endokrinológia Tanszékén kalcium anyagcserével, illetve klinikai farmakológiával foglalkozott. Az Indiana University Endokrin Tanszékén eltöltött egy évben pedig a csontanyagcsere genetikájával kapcsolatos kutatásokat végzett.
Egyetemi oktatóként számos szakdolgozatnak volt témavezetője, diákjai díjakat nyertek TDK-konferenciákon, oktatóanyagok elkészítésében vett részt, a posztgraduális képzés keretében pedig több mint húsz különböző tanfolyamot szervezett és több mint száz továbbképző előadást tartott. A Klinikai Orvostudományi Doktori Iskolában és a Gyógyszertudományi Doktori Iskolában programvezető és PhD-kurzusokat tart, PhD-hallgatók témavezetője.
Dr. Takács István oktatással kapcsolatos egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a tantermi előadások látogatottabbá és népszerűbbé váljanak a hallgatók körében. Álláspontja szerint az előadásoknak elsősorban nem a tankönyvben elolvasható alapinformációkról, hanem a legfrissebb, a betegellátásra már hatással lévő tudományos eredményekről és a mindennapi modern orvoslást meghatározó szakmai ajánlásokról, valamint azok magyarázatáról kell szólniuk.
A belgyógyászati képzés jövőjét egyértelműen a gyakorlatközpontú blokkoktatás tervszerű bevezetésében látja, de hangsúlyozta, mindehhez elengedhetetlen a hallgatók alap elméleti tudásának megléte, valamint az interaktív oktatást lehetővé tevő kisebb csoportlétszámok elérése. Tervei szerint átalakítaná a betegágy melletti gyakorlatokat, itt is kisebb csoportokat tartana ideálisnak, a klinikán ambulánsan gondozott betegeket pedig sokkal inkább bevonná az oktatásba. Mindehhez elengedhetetlennek tartja a jól felszerelt oktatási helyiségeket, melyek már rendelkezésükre állnak, de emellett az intézményben szükség van további infrastrukturális fejlesztésekre is. Az újonnan kinevezett igazgató számára nem kérdés, hogy az internet adta lehetőségeket sokkal jobban ki kell használni az oktatásban, ezért online elérhető oktatási adatbázis és „e-learning” rendszer bevezetését tervezi.
A közeljövőben a betegellátás terén is számos változtatást tervez. A klinika eddigi profiljainak megőrzése-fejlesztése mellett szeretne a XXI. századot egyre inkább meghatározó személyre szabott orvoslás irányába elmozdulni, melynek véleménye szerint legfontosabb alapfeltétele a molekuláris biológiai labor fejlesztése. Az igazgatói pályázatában is szereplő tervek szerint a klinikán öt, részben önállóan működő fekvőbeteg részleget alakítanak ki, az ambulanciákat egy helyre szervezik, térben is elválasztják a fekvőbeteg ellátástól. A klinika profiljainak megfelelően új speciális ambulanciákat indítanak, ahol az egész országból fogadnának betegeket. Fejlesztik az egynapos ellátást, ennek keretein belül ambuláns hormonterhelésekhez és a rövid gasztroenterológiai ellátáshoz szükséges helyiséget alakítanak ki képzett szakszemélyzettel. Tervei között szerepel egy új klinikai-farmakológiai centrum kialakítása, ahol a klinikán zajló valamennyi gyógyszervizsgálat speciálisan képzett szakemberek segítségével végezhető.
Dr. Takács István hangsúlyozta, a klinika tudományos munkája alapítása óta nemzetközileg elismert, ezért hosszú távú célja a tudományos aktivitás felélesztése, a működő munkacsoportok közötti együttműködés elősegítése. Hozzátette, támogatná a fiatal kollégák és az oktatók rövidebb-hosszabb külföldi tapasztalatgyűjtését, a más klinikákkal való szorosabb tudományos együttműködést és pályázatok írását, ami a kutatómunka anyagi bázisát jelenthetné.
Meglátása szerint a tervezett átszervezés a jelenlegi anyagi források mellett is megkezdhető, ám a XXI. századnak megfelelő oktatás, betegellátás és kutatás megvalósításához szemléletváltozásra is szükség van a klinikán.
Haszon-Nagy Zsófia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
