Dr. Müller Veronika 24 éve dolgozik az egyetemen, 11 évig volt a Pulmonológiai Klinika igazgatóhelyettese, július 1-től pedig ő vette át dr. Losonczy Györgytől az igazgatói posztot. Két gyereket nevelt fel, miközben férjével szinte párhuzamosan épült karrierjük. Vezetőként legfontosabb célja, hogy egy 21. századi, a szakmához méltó Pulmonológiai Klinika jöjjön létre a következő években.
Munkája legnagyobb részét a betegellátás tölti ki, de emellett kutat és az oktatásban is részt vesz. Számos PhD- és orvostanhallgató, illetve szakorvosjelölt mentora. Idén Kiváló Tudományos Diákköri Nevelőnek választották, tudományos munkájának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai emlékplakettjében, a Semmelweis Egyetem Hugonnai Vilma és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Kováts Ferenc díjában részesült.
Dr. Müller Veronika családjában mindenki mérnök, ő pedig már a gimnázium alatt eldöntötte, hogy az orvosi hivatást választja. Nem klinikusként kezdte, először a Kórélettani Intézetbe került, majd laboratóriumi diagnosztika szakvizsgát követően, 1999 óta dolgozik a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján – idézte fel. Férjével együtt 2,5 évig kutattak Németországban, ahová vitték magukkal két éves kislányukat is, majd pedig az Egyesült Államokba mentek, amikor második gyermekük egy éves volt. Mindkét helyen ideális körülményeket tapasztaltak a gyerekneveléshez, hiszen ott teljes mértékben a családok szükségleteit veszik figyelembe – osztotta meg tapasztalatait. A kutatói tevékenység nagyobb teret ad a rugalmasságra, ezzel szemben az orvosi munka folyamatos jelenlétet igényel – mondja el tapasztalatai alapján. A klinikán dolgozó orvosok több mint 60 százaléka, illetve az egyetemen végzett orvosok nagyobb része nő, akik ha gyermeket vállalnak, hosszabb-rövidebb időre ki fognak esni a munkából. A jelenlegi rendszer ezt még nem tudja kezelni, hosszú távon erre ki kell dolgozni az egészségügyi munka folyamatosságát biztosító stratégiát – mutatott rá a hiányosságokra.
Új igazgatóként a meglévő szakmai profilok erősítése mellett a speciális ellátásokat is szeretné szélesíteni, a többi között például az immunológiai profilt, a palliatív ellátást, illetve a bronchológiai beavatkozásokat – emelte ki. Az oktatással kapcsolatos terveiről szólva elmondta, hogy a következő évben a három nyelven folyó képzést egységesítik; korszerű oktatási anyagok kidolgozása is fontos feladat, amihez a fiatal orvosokat és hallgatókat is be kell vonni – hangsúlyozta. Hozzátette: a pulmonológia iránt érdeklődőknek speciális gyakorlati kurzusok indítása mellett egy bronchológia skill labor létrehozása is szerepel a tervek között. Dr. Müller Veronika igazgatóként fontos feladatának tekinti az oktatásban részt vevő szakdolgozók elismerésének növelését. Kutatási célok közül a fennálló nemzetközi együttműködések, közös kutatási projektek további erősítését emelte ki, továbbá egy mentori belső támogatói rendszert is szeretne kialakítani. Egyetemen belül, más intézetekkel és klinikákkal szeretnének a jövőben szorosabban együttműködni, ugyanakkor a klinikán belül működő kutatócsoportok kooperációját is fokozni kell – tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy hamarosan átköltözhetnek a Tömő utcába, ezzel a térbeli távolságból adódó nehézségek megoldódnának.
A Magyar Tudományos Akadémia Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság tagjaként elkötelezett az orvosi kutatásokat végző nők támogatásában. Dr. Müller Veronika úgy látja, az egészségügyben dolgozó nők számára az jelenti a legnagyobb belső konfliktust, hogy úgy érezhetik, családanyaként választaniuk kell a belső erőforrásaik elosztásában. Meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a család és a szakmai fejlődés között. Mivel az egészségügyben a folyamatos jelenlét nagyon fontos, így ezen a területen nehezen alakítható ki rugalmas időbeosztású munkavégzés vagy távmunka– teszi hozzá. Új igazgatóként nagy hangsúlyt szeretne fektetni arra, hogy családbarát intézkedésekkel támogassa a dolgozókat. A tervek között szerepel egy ápolói egyéni motivációs rendszer kidolgozása is, amellyel reményei szerint megakadályozható az elvándorlás. A gyermekvállalás előtt állóknak azt javasolja, ha megoldható, minél hamarabb – akár egy év után – térjenek vissza a munkába. Felhívta a figyelmet: az otthon töltött idő a tudományos fejlődésre is lehetőséget adhat. Példaként említette több kolleganőjét, akik a gyes alatt írták meg PhD-munkájukat. „Ez az időszak nagyszerű lehetőség a tudományos fokozatszerzésre azoknak a nőknek, akik a klinikai utat választják” – fogalmazott, hozzátéve, hogy erre a napi klinikai betegellátó munka mellett nagyon ritkán van lehetőség.
Az orvoslás egy nagyszerű hivatás – fogalmazott, kiemelve: jól választottak, akik erre az egyetemre járnak. Jelenleg munkája legnagyobb részét a betegellátás tölti ki, de emellett az oktatásra is kiemelt figyelmet fordít. Munkacsoportjában is dolgozik olyan, akit első éves kora óta figyelemmel kísér, azóta már kollégák – mindig jó érzés látni a fiatalok szakmai fejlődését, orvossá válását – szögezte le. A kutatást nagyon szereti, egyfajta hobbiként tekint rá, emellett szívesen kertészkedik, szereti a virágokat.
Dr. Müller Veronika a többi között a tüdőgyógyászati kórképek kialakulásában fontos szerepet játszó dohányfüst káros hatásait vizsgálta, igazolta a légúti hámsejtek dohányfüst hatására kialakuló károsodásának egyes útvonalait, és azonosította a károsodás kivédésében fontos tényezőket. Jelenlegi kutatásaik kapcsán elmondta: 11 ország csatlakozásával a régióban az ismeretlen eredetű (idiopátiás) tüdőfibrózis regisztere jött létre, melynek legnagyobb magyarországi centruma a Semmelweis Egyetem. A Pulmonológiai Klinikáról nagyjából 140 beteget vontak be a regiszterbe, ahol elsősorban az országok közötti különbségeket próbálják feltérképezni, bizonyos gyógyszermellékhatásokat is vizsgálnak.
Kiss-Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
