Summa cum laude képesítéssel fejezte be tanulmányait az Általános Orvostudományi Karon, két alkalommal köztársasági ösztöndíjban, kétszer Jó tanuló, jó sportoló elismerésben részesült. Dr. Benke Kálmán többször nyert el OTDK I., illetve II. helyezést, nemrég megszerezte PhD-fokozatát. A fiatal rezidens tavaly elnyerte az Ullman Imre transzplantációs kongresszus különdíját, a Kiváló Rezidens különdíjat és a Kúnos István Díjat. Szakmai sikerei mellett kétgyermekes családapa és a Magyar Orvoslabdarúgó Válogatott világbajnoki ezüst- és bronzérmes tagja.
Dr. Benke Kálmánt középiskolás kora óta a szív érdekelte, mint mondja, mindig is magasztos szervként, a test motorjaként tekintett rá, ám azt, hogy a kardiológia területén belül a sebészet irányába szakosodik, csak egyetemi évei alatt döntötte el. A rezidens elmondta: motiválják a gyors, hirtelen döntést igénylő helyzetek, éppen ezért szeret a műtőben lenni.
Tudományos munkássága az évek során két irányba ágazott el. Kardiovaszkuláris hatáspontú gyógyszereket vizsgál experimentális állatmodelleken, vagyis patkányszív-transzplantációkat végez a felnőtt szívátültetés eredményesebbé tétele, a donorszerv élettartamának meghosszabbítása érdekében. Ezzel párhuzamosan pedig olyan genetikai betegségekkel foglalkozik, melyek szívsebészeti beavatkozást igényelnek. Jelen pillanatban főként a Marfan-szindróma áll kutatása fókuszában.
A ritka korképnek számító Marfan-szindróma gyűjtőfogalom, ami több betegséget foglal magában – ismertette a rezidens. A különbség az elváltozást okozó mutációkban keresendő, de a lényeg ugyanaz: kötőszöveti gyengeség miatt sérülékenyebb lesz az érfal, emiatt kidurranhat, szétszakadhat. Az érintettek esetében a prevenció a legfontosabb, ami annyit jelent, hogy az akut érkatasztrófát megelőzendő sebészeti beavatkozással műérre kell cserélni a sérülékeny érszakaszt. A Marfan-szindrómások jellegzetes külleműek, általában magas, vékony alkatúak, extrém hosszú végtagokkal és mellkasi deformitással, a korkép jelei nem ritkán az arcvonásaikon is felfedezhetőek.
A betegség öröklődési esélye ötven százalék, a kardiovaszkuláris tünetek – az aorta kezdeti szakaszának tágulata formájában – pedig jellemzően a 20-as évek tájékán jelentkeznek. A szakorvosjelölt hozzátette, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán kollégáival jelenleg azon dolgozik, hogy a genetikai betegséget időben kiszűrjék, hiszen az érkatasztrófa miatt bekövetkező hirtelen szívhalál a fiatal betegpopulációt veszélyezteti. Dr. Benke Kálmán elmondta: a legtöbb nyugat-európai országgal szemben Magyarországon jelenleg nem megoldott a Marfan-szindrómások genetikai diagnosztikája, de hosszú távú terveik között szerepel, hogy ezen változtassanak. Jelenleg a Nemzeti Szívprogram keretén belül kutatási támogatásból lehetővé tették a páciensek genetikai diagnosztikáját. Céljuk az érkatasztrófát előre jelző faktorok, markerek megtalálása, aminek eredményeként elegendő lenne azokat a 20-as, 30-as éveikben járó érintetteket megoperálni, akiknél a betegség előrehaladott állapotban van, azoknál pedig, akiknek lassabban nő az értágulat, eltolnák az operációt egy későbbi időpontra.
Dr. Benke Kálmán gyermekkora óta rajong a futballért. Középiskolásként ő maga is komolyan focizott, tizenhét éves korában nevelőegyesületétől egy svéd negyedosztályú csapathoz igazolt, amikor is komolyan elgondolkodott a futballista karrier lehetőségén. A fiatal rezidens sportpályafutását végül egy edzőmeccsen bekövetkezett súlyos térdsérülés törte derékba. Mint mondja, járógipszének és a hosszas rehabilitációnak köszönhetően bőven volt ideje alaposan felkészülni az érettségire, így fel is vették az orvosira. A futball az egyetemi évek alatt hosszú időre háttérbe szorult, ám a diploma megszerzése után új lendületet kapott, 2014-ben tagja lett a Magyar Orvos Válogatottnak, mellyel azóta világbajnoki ezüst- és bronzérmet is szereztek. Hozzátette: a jó fizikum és állóképesség a szakmájában is elengedhetetlen, a hosszú szívműtétek alatt ugyanis órákig állnak és koncentrálnak a műtőasztal mellett.
Dr. Benke Kálmán tudományos és gyógyítótevékenysége mellett kétgyermekes apukaként éli a magánéletét, kisfia, Kálmán 2016-ban, kislánya, Borbála tavaly született.
Haszon Zsófia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
