Az emberek több mint 9 százaléka szenved krónikus inszomniában idehaza. Ez azt jelenti, hogy az érintettek legalább három hónapon keresztül többször alszanak rosszul, mint jól, annak ellenére, hogy egyébként lenne lehetőségük aludni. Emellett nappali tünetek (pl. koncentrációs zavar, nyűgösség vagy a hangulati ingadozás) is jelentkeznek – mondta dr. Purebl György. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese azt javasolja, ha már legalább egy hónapja fennállnak a tünetek, forduljunk háziorvoshoz, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben. A házi praktikák alkalmazása helyett az okokat kell megszüntetni, hangsúlyozza az egyetemi docens.
Inszomniáról akkor beszélünk, ha akkor sem tudunk aludni, amikor egyébként lenne erre lehetőségünk. Van, hogy már elaludni sem tudunk este, ám az is előfordul, hogy éjjel vagy kora reggel felébredünk, de nem tudunk visszaaludni. Jellemző, hogy szubjektíve nem érezzük kielégítőnek az alvásunkat, emellett olyan nappali tünetek is jelentkeznek mint a nyűgösség, a kialvatlanság, a hangulati ingadozás, az irritabilitás vagy a koncentráció zavara, utóbbi ráadásul megnöveli a hibák és balesetek előfordulásának kockázatát is – ismertette dr. Purebl György hozzátéve, amennyiben legalább egy hónapja többségében vannak azok az éjszakáink, amikor gondunk van az elalvással, érdemes legalább a háziorvost felkeresni.
Az inszomnia társbetegségként is jelentkezhet például magas vérnyomással, elhízással vagy pszichiátriai betegségekkel, miközben krónikussá válva maga is sokféle testi és pszichés betegséget idézhet elő. Magyarországon a tartós munkaképesség-csökkenés egyik leggyakoribb oka a depresszió, a 2-es típusú cukorbetegség a 21. sz. egyik legnagyobb jelentőségű betegsége, a legtöbb ember halálát pedig a szív- és érrendszeri betegségek okozzák. Ezek mindegyikénél az alvászavar az egyik legfontosabb rizikófaktor. Az inszomnia tehát ok és következmény egyaránt lehet, így érdemes mielőbb tisztázni, hogy mi áll a hátterében – emelte ki dr. Purebl György.
A különböző praktikák inkább ártanak, mint használnak, többnyire összezavarják a bioritmust, és elősegítik az alvászavar tartóssá válását. Ugyan évszázadok óta használnak bizonyos gyógynövényeket (pl. macskagyökér, komlótoboz) az alvás elősegítésére, ám mind az európai mind az amerikai alvástársaság irányelve kifejezetten ezek mellőzését javasolja. Úgy vélik ugyanis, hogy az alvászavar nem tehető rendbe egy pótszerrel, a probléma gyökerét kell megszüntetni, ami az életünk rendezésével, illetve társbetegségek esetén a többi kórkép kezelésével valósítható meg. Férfiak esetében gyakori, hogy alkoholt fogyasztanak a jobb alvás reményében. Az alkohol ugyan valóban elaltat, a bomlástermékeknek azonban ébresztő hatásuk van – hangsúlyozta az egyetemi docens.
Dr. Purebl György szerint az, hogy 2017-ben a cirkadián ritmus kutatása kapta az orvosi Nobel-díjat, azt mutatja, hogy egyre többen ismerik fel annak jelentőségét, hogy tiszteletben kell tartanunk bizonyos határokat, különben betegek leszünk. Ezek a határok a természetes életmódunkban gyökereznek a pszichiáter szerint. Alapja a rendszeres mozgás, az egészséges táplálkozás, amely elősegíti a jobb minőségű alvást, és ezáltal a testi-lelki egészséget is.
A kezelést attól függően határozzák meg, hogy mi áll az inszomnia hátterében. Amennyiben van valamilyen társbetegség (pl. pajzsmirigybetegség), azt kezdik el kezelni. Emellett alváshigiénés tanácsadásban is részesülhet a páciens, ahol segítséget kap, hogyan tudná alvásbarátabbá tenni az életét. Már az is sokat segít, ha mindig ugyanabban az időpontban étkezünk – említi példaként dr. Purebl György. Továbbá kezelni kell az alvással kapcsolatos aggódást is. A krónikus alvászavar kezelésére a kognitív viselkedésterápia a legalkalmasabb módszer. Ez segít abban, hogy megbirkózzunk azokkal a gondolatokkal, amelyek fenntartják az alvászavart. Dr. Purebl György hangsúlyozta, az altatók arra valók, hogy átsegítsenek egy nehéz időszakon, négy hétnél tovább nem szabad szedni azokat. Az alvászavarok kb. egynegyedében nincs társbetegség, ilyenkor az életmód átalakítása jelenthet megoldást – emelte ki.
Az életkor előrehaladtával nő az inszomnia előfordulási gyakorisága. Az alvás azonban nem az öregedés miatt, hanem a helytelen életmód következtében romlik el – hangsúlyozta az egyetemi docens. Mivel idősebb korban már jelentősen gyakoribb a társbetegségek előfordulása, így nagyobb eséllyel jelenik meg alvászavar is. Emellett ilyenkor jellemzően már az alkalmazkodási képesség is beszűkül, amely a napi bioritmus, azaz a cirkadián ritmus zavarát is magában foglalja.
Kele Tímea
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
