Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója alkalmából emléktáblát avattak az Egészségtudományi Karon (ETK). A Kossuth Zsuzsanna-emlékév jegyében tartott avató ünnepségen dr. Nagy Zoltán Zsolt, az ETK dékánja kiemelte, az ápolók számára ez egy nagyon fontos évforduló, mivel Kossuth Zsuzsanna volt az, aki az ápolást mint foglalkozást létrehozta, neki köszönhetően jelentek meg nők is a betegápolásban.
Dr. Nagy Zoltán Zsolt „Az ápolóképzés jelene és jövője” címmel tartott előadást, melyben utalt arra, hogy a karon 1989-ben alakult az első olyan képzési forma, ahol az ápolók felsőfokú végzettséget szerezhettek. Az ápolóképzés mérföldkövei között említette a 2002/2003-ban indult első egyetemi okleveles ápoló képzést, az első BSc szintű ápolási és betegellátás alapszak és az ápolói szakirány indítását 2006/2007-ben, az angol nyelvű Bsc ápolói szakirány indítását 2011/2012-ben. Kiemelte, a kar érdeke olyan szakemberek képzése, akiknek munkájára szükség van, ezért az ápolási mesterképzési szakon sürgősségi, közösségi és geriátriai szakápoló specializációk indulnak, hiszen ezen területeken szakemberhiány tapasztalható. Felsorolta az ápolói alap- és mesterképzés elvárt kompetenciáit. Emlékeztetett arra, hogy az ETK az országban elsőként vett rész szimulációs labor kialakításában, ahol egy szülészeti szimulációs baba segítségével a szülés közben felmerülő komplikációkat is modellezni lehet. A kórházi osztályt modellező demonstrációs teremben szintén életszerű helyzetben gyakorolhatnak a hallgatók – tette hozzá. Mint arról a dékán beszámolt, a tanszék tudományos aktivitása is jelentős, továbbá – a kar egészéhez hasonlóan – kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik.
Dr. Balogh Zoltán, az Ápolástan Tanszék vezetője röviden ismertette a 200 évvel ezelőtt született Kossuth Zsuzsanna életpályáját. Mint emlékeztetett, az ország első főápolója 14 évesen találkozott először az emberi szenvedéssel, mikor Magyarországon kitört a kolera, és bátyja, Kossuth Lajos mellett kivette részét a járvány elleni küzdelemből. 1849 elején Flór Ferenc vezetésével szervezték újjá a honvédség egészségügyi osztályát, ekkor nevezték ki Kossuth Lajos húgát a tábori kórházak főápolónőjének. Ez akkoriban forradalmi tettnek számított, hiszen nőket az orvoslásban és az egészségügyi ellátásban nem szívesen láttak – tette hozzá. Kossuth Zsuzsanna egy új irányvonalat vitt a hadisérültek ellátásába, és neki köszönhetően nőtt meg a nők szerepe a betegápolásban. Felismerte, hogy sikeres munkát csak megfelelő létszámú és végzettségű ápolóval, valamint jó felszereltséggel lehet végezni. Nevéhez fűződik az önkéntesek bevonása a sebesültek ellátásába, de a lelki segítségnyújtás fontosságának felismerése is – sorolta dr. Balogh Zoltán, hozzátéve, hogy Kossuth Zsuzsanna a mai szóhasználattal nem igazán ápolási szakember volt, inkább egy egészségügyi szervező.
A köszöntők után dr. Nagy Zoltán Zsolt és dr. Balogh Zoltán leleplezték az emléktáblát az ETK Vas utcai épületének folyosóján. „Egy legyen tehát bennünk is az akarat, felkeresni a szenvedést, és enyhíteni azt” – olvasható Lebó Ferenc érme- és szobrászművész alkotásán.
Kiss- Bódi Bernadett
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
