Egész napos továbbképzéssel ünnepelte fennállásának 75 éves évfordulóját a Pulmonológiai Klinika. Az ország első Tüdőgyógyászati Tanszékét a klinika jelenlegi épületében hozták létre 1942-ben, akkoriban még elsősorban a TBC elleni küzdelem jegyében. Az eltelt háromnegyed évszázad alatt alapjaiban változott meg a tüdőgyógyászat, és így a klinika feladata, a krónikus ellátást az akut kezelések váltották fel – mondta az évforduló kapcsán dr. Losonczy György igazgató.
Az ország első Tüdőgyógyászati Tanszéke id. Kováts Ferenc vezetésével jött létre, aki előtte Európa-szerte tanulmányozta az akkor még gyógyszeres terápia nélküli, népbetegségnek számító, magas mortalitású TBC kezelésének legmodernebbnek számító eljárásait. Kezdetekben az ilyen betegek ellátása tette ki a pulmonológiai tevékenység nagy részét, mely ma már ugyanakkor csak egy kisebb szeletet jelent – érzékeltette dr. Losonczy György a változásokat, hozzátéve, hogy napjainkban a TBC országos szinten ritka betegségnek számít, bár továbbra is erős összefüggést mutat a szociális helyzettel. Az elérhető gyógyszeres kezeléssel ugyanakkor ma már gyógyítható betegségről beszélhetünk.
Ahogy csökkent a TBC előfordulása, úgy jelentek meg az ötvenes években egyre nagyobb számban a krónikus obstruktív tüdőbetegek (COPD), aminek hátterében a tömeges dohányzás elterjedése állt. Ma 600 ezer embert érint a COPD, az asztma pedig 300 ezret, ez a két leggyakoribb tüdőbetegség. Szintén a dohányzás terjedése, valamint a környezetszennyezés az oka annak, hogy a kezdetekben még ritka betegségnek számító tüdőrák mára az egyik leggyakoribb daganatos betegség. Ennek ellátása is a pulmonológiához tartozik, a Pulmonológia Klinika tüdőonkológiai centrum is egyben. 2008 óta itt történik a tüdőtranszplantált betegek gondozása, a szövődményes betegek ellátása is, mely rendkívül áldozatos munkát igényel – emelte ki az igazgató, hozzátéve, hogy a tüdőtranszplantáció hazahozatalával, és ez által a beavatkozások számának emelkedésével az ő feladataik is bővültek.
A régen krónikus szakmaként számon tartott tüdőgyógyászat mára egy akut szakmává vált, fulladó, légzési elégtelen, szeptikus, idős, multimorbid és immunhiányos betegeket lát el – hangsúlyozta dr. Losonczy György, aki szerint a közeljövő feladata, hogy a változások mind a szakterület finanszírozásában, mind a tüdőgyógyászatok elhelyezkedésében megjelenjenek. Még mindig sokszor elkülönülten, távoli helyeken működnek a pulmonológiai intézetek, miközben a napjainkban végzett tevékenységük már indokolja, hogy közel legyenek a többi szakmához, így például az intenzív terápiához.
A 75 éves évfordulót ünneplő továbbképzés megnyitóján dr. Losonczy György röviden összefoglalta a klinika történetét, majd dr. Hunyady László, az Általános Orvostudományi Kar dékánja köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy a Pulmonológiai Klinika kezdetektől tanúsított együttműködése nélkül nem indulhatott volna el Magyarországon a tüdőtranszplantáció. Ezt követően a délelőtti szekcióban az asztma és a COPD állt a központban, mely összesen csaknem egymillió embert érint, e két betegség ellátása jelentős részét képezi a klinika tevékenységének.
A délutáni szekcióban a szakma aktualitásairól volt szó, így például több előadás érintette a tüdőrákot, melyben az utóbbi tíz évben hatalmas előrelépés történt, mind a diagnosztika, mind a terápia terén. Szó esett a tüdő diffúz, disszeminált gyulladásos megbetegedéseiről, vagyis ún. interstitialis tüdőbetegségekről (ILD). Ez egy nehezen azonosítható és kezelhető tüdőbetegségcsoport, de itt is van előrelépés, melyben nagy szerepe van dr. Müller Veronika igazgatóhelyettesnek, aki az országban elsőként szervezett ILD teamet (ILD – interstitial lung disease) az onkoteamek mintájára – mondta az igazgató. Ezekben képalkotó szakemberek, tüdőgyógyászok, patológusok együtt döntik el a betegség besorolását, kezelési irány kiválasztását.
Az igazgató a klinika 75 éves születésnapja kapcsán kiemelte, az intézmény ma a hazai tüdőgyógyászati progresszív ellátás csúcsa, mely 2013-ban – az országban egyedüliként – megkapta az Európai Tüdőgyógyászati Szakképző Intézmény minősítést. A minősítés elnyerésében szerepet játszott a klinika rendszeres tudományos és tankönyv szerzői tevékenysége is. A klinikának Junior Prima-díjazottja is van, dr. Bikov András 2015-ben nyerte el az elismerést.
Dobozi Pálma
Fotó: Draskovics Ádám; Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.