Dr. Vizi E. Szilveszter, az MTA rendes tagja, a Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet professor emeritusa vehette át a Magyar Tudományos Akadémia 188. közgyűlésének nyilvános ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet. Dr. Csanády László, az Orvosi Biokémiai Intézet docense Akadémiai Díjban részesült.
Lovász László elnöki köszöntőjével indult az MTA 188. közgyűlése, melyet elismerések átadása követett. A legrangosabb akadémiai elismerést, az Akadémiai Aranyérmet dr. Vizi E. Szilveszter Széchenyi-Nagy-díjas orvos, kutatóprofesszor, az MTA rendes tagja és volt elnöke, a Semmelweis Egyetem Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet professor emeritusa vehette át. Dr. Vizi E. Szilveszter a központi és perifériás idegrendszer ingerületátvitele, valamint a kémiai ingerületátvitel farmakológiája terén végzett világszerte elismert kutatásokat. Pályafutása legnagyobb eredménye az agyműködés Oxfordban kidolgozott új modellje volt. Az idegtudós éveken át vendégprofesszora volt a New York-i Albert Einstein College of Medicine egyetemnek. Több mint 400 tudományos dolgozata jelent meg, 12 könyvet írt, illetve szerkesztett. Több európai tudományos akadémia tagja.
Már gyermekkorában mindenről azt kérdezte, hogy miért van, ez a fajta gondolkodás vezetett oda, hogy megszerette a kutatást – emlékezik vissza dr. Vizi E. Szilveszter az Akadémia által készített filmben. Mint elmesélte, miután felkerült Pécsről Budapestre, dr. Issekutz Béla akadémikus, a Gyógyszertani Intézet vezetője tanácsára kezdett foglalkozni az aggyal, a kémiai ingerületátvitellel. Eljutott Oxfordba, ahol Sir William Paton volt a főnöke, neki köszönhetően uralkodott el rajta egy nagyon sajátos gondolkodás, miszerint mindig a kísérleti eredményekből kell kiindulni, és mindig fel kell állítani egy hipotézist is.
Éveken át vendégprofesszora volt a New York-i Albert Einstein College of Medicine-nek, több mint 400 tudományos dolgozata jelent meg eddig, 12 könyvet írt vagy szerkesztett, 19 691-en hivatkoztak munkájára. A nevéhez fűződő nem szinaptikus transzmisszió felfedezése koncepcióváltást hozott a gyógyszerkutatásban. Mint a filmben elmondta, sikerei titkának tartja, hogy a munkatársait pályája során végig egyenrangú társként kezelte, meghallgatta véleményüket, kritikájukat is, családja pedig mindig iránytűként szolgál számára.
Az egyetem Rólunk mondták filmsorozata keretében elkészült kisfilmben dr. Vizi E. Szilveszter beszélt egyebek mellett arról is, hogy mindig fontos szerepet játszott életében az egyetem, mely egy igazi közösséget jelent számára. Szólt annak jelentőségéről is, hogy ki hol végez, milyen „iskolában” nő fel, mert gondolkodni kell megtanítani a fiatalokat; ő is erre törekszik a tanítványaival kapcsolatban.
Összesen tizenöt kutató – köztük az egyetemről dr. Csanády László – részesült kiemelkedő tudományos munkássága elismeréséül Akadémiai Díjban. Az Orvosi Biokémiai Intézet docense a cisztikus fibrózis kialakulásában meghatározó CFTR klorid-csatorna működésének megismerésében játszott meghatározó szerepéért kapta a kitüntetést.
Dr. Csanády László öt év után 2000-ben költözött haza az Egyesült Államokból, ahol PhD tanulmányai alatt kezdte kutatni a szervezetben található több száz parányi ioncsatorna egyikének működését. Az Orvosi Biokémiai Intézetben kapott lehetőséget kutatócsoport felállítására, ez motiválta a hazatérést, 2012-től pedig szintén az intézetben, a Lendület Program keretében folytathatta kutatását.
2015-ben eredményeiket a legmagasabb impakt faktoros folyóiratok közé tartozó Cell-ben publikálták. A kutatócsoport által molekuláris szinten vizsgált, úgynevezett CFTR csatornáknak a klorid ionok szállításában, ezáltal pedig több szerv hámfelszínének só-víz háztartásában van nélkülözhetetlen szerepük. A csatorna alapállapotban zárva van, ám kulcsfontosságú, hogy megfelelő gyakorisággal nyitott állapotba kerüljön, és így átengedje a klorid ionokat. A publikációban az eddigieknél direktebb módszerekkel bizonyították, milyen köztes konformációkon megy ilyenkor keresztül az ioncsatorna. A csatorna mutációja a jelenleg csak tünetileg kezelhető, gyógyíthatatlan cisztikus fibrózis kialakulásához vezet.
Az intézményi és személyi kérdések után a tudomány került a középpontba az MTA 188. közgyűlésén. Tudományos előadásokat hallgathattak meg a képviselők, köztük dr. Schaff Zsuzsanna, az MTA rendes tagja, a II. Sz. Patológiai Intézet professor emeritájának „Vírusok és daganatok a májban: a kezelés molekuláris alapjai” című előadását.
Az MTA 188. közgyűlésén megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia főállású vezetőit. Az Akadémia elnöke újabb három évre Lovász László, főtitkára Török Ádám, főtitkárhelyettese Barnabás Beáta. Az alelnöki pozíciókat Bokor József, Freund Tamás és Vékás Lajos töltik be 2020-ig.
A közgyűlés harmadik napján átadták a külhoni magyar tudósok, kutatók munkásságát elismerő Arany János-díjakat és -érmeket a Külső Tagok Fórumán. Arany János-érmet vehetett át dr. Tigyi Gábor, a Semmelweis Egyetem tiszteletbeli doktora, a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet tudományos tanácsadója.
Dr. Tigyi Gábor gyógyszerkutató, biokémikus 1982-ben végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetemen, jelenleg a University of Tennessee professzora, tudományos rektorhelyettes. Kétszáznál is több publikációval, könyvfejezettel bír, amelyeknek 9000 feletti az idézettségük. A díjátadón elhangzott indoklás szerint dr. Tigyi Gábor folyamatosan végez tudományszervezői és az utánpótlást segítő munkát, amellyel a hazai és amerikai magyar tudományosság közti kapcsolatokat erősíti. A díjjal a tudományos teljesítmény mellett a magyar közösségért végzett munkát is elismeri az MTA.
Dr. Tigyi Gábor és dr. Benyó Zoltán, a Klinikai Kísérleti Kutató Intézet igazgatójának munkacsoportjai 2011 óta működnek együtt, közös munkájuk a lizofoszfatidsav érrendszeri hatásait vizsgálja. Egy 2016-ban indult rákkutatási projektben a terápia-rezisztens tumorok oncothermiás (elektromágneses energia felhasználásával történő) kezelésének mechanizmusát kutatják – mondta el honlapunknak dr. Tigyi Gábor. Munkacsoportjában az évek során 25 magyar kutató dolgozott hosszabb-rövidebb ideig, nyolc magyar kutató szerzett PhD-fokozatot a közös munkákból. 2016-ban az MTA külső tagjaival megalapították az Amerikai Magyar Akadémikusok Társaságát, amelynek jelenleg dr. Tigyi Gábor tölti be a titkári posztját. Egyik célkitűzésük a fiatal magyar kutatók és diákok mentorálása és bevonása az amerikai tudományos életbe.
A fórum első tudományos előadását dr. Tigyi Gábor és dr. Benyó Zoltán tartotta a lizofoszfatidsav biomediátor negyedszázados történetéről Hogyan születik véletlen megfigyelésből új tudományterület? címmel.
DP, KEE
Forrás és fotók: Magyar Tudományos Akadémia
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
