A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar az iskoláskorú gyermekek 3-7 százalékát érinti Magyarországon. Nyolcvan százalékban genetikailag meghatározott, erősen öröklődő idegfejlődési zavarról van szó, amely kinőhető, ám az esetek 50-60 százalékában a tünetek egy része vagy egésze felnőttkorban is megmarad – mondja dr. Bitter István. A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi tanára vezető tünetként a figyelemzavart, szétszórtságot, hiperaktivitást és az impulzivitást említi. A szakember hangsúlyozza, gyógyszeres kezeléssel és pszichoterápiával jelentős javulás érhető el.
Az angol neve alapján ADHD-nak rövidített figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar három fő tünetcsoportot ölel fel: a figyelemzavart, a hiperaktivitást, valamint az impulzivitást. A részletek figyelmen kívül hagyása, a figyelem fenntartásának nehézsége, a feladatok megszervezésével és befejezésével kapcsolatos problémák, a tartós figyelmet igénylő feladatok elkerülése, a feledékenység, a különféle tárgyak elvesztése mind-mind a tünetek közé tartoznak – mondja dr. Bitter István hozzátéve, hogy a babrálás, fészkelődés, a sok beszéd, mások félbeszakítása és a türelmetlenség is jellemző. Az egyetemi tanár hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ezek önmagukban nem jelentenek betegséget, hiszen a diagnózis során egyéb kritériumokat is figyelembe kell még venni. Fontos, hogy a tüneteknek 12 éves kor előtt kell jelentkezniük, és az élet legalább két színterén, például otthon és az iskolában is elő kell fordulniuk. Összességében elmondható, hogy az életminőség és a teljesítmény is romlik. Tanulási vagy beilleszkedési gondok esetén tehát érdemes az ADHD-ra is gondolni – hívja fel a figyelmet dr. Bitter István.
Az ADHD gyermekkorban gyakoribb a fiúknál, mint a lányoknál; a fiúk inkább impulzívak, míg a lányokra a figyelemhiány a jellemzőbb – mondja az egyetemi tanár kiemelve, hogy negyven éves kor körül van egy kiegyenlítődés, a nőknél és a férfiaknál kb ugyanolyan gyakorisággal fordul elő az ADHD. A feledékenység, a koncentrációs problémák és a feladatszervezéssel kapcsolatos nehézségek mind-mind összefüggésbe hozhatóak az ADHD-val. Azért is érdemes erre odafigyelni, mert a sorozatos munkahelyi hibázás akár az állásunkba is kerülhet, és gyakran ez a kórkép áll a képzettség és az intellektus alapján elvárhatónál gyengébb teljesítmény mögött.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar jó prognózisú, hiszen az életkor előre haladtával csökkenhetnek, sőt, akár meg is szűnhetnek a tünetek. Oki kezelés nincs, de gyógyszerrel és viselkedésterápiával hatékonyan lehet befolyásolni a tüneteket. A korai diagnózis és a megfelelő kezelés jelentősen javítja a betegség kimenetelét. Azért is fontos, hogy minél előbb szakemberhez forduljon a páciens, mert a kezeletlen ADHD-sok körében gyakoribb az agresszív viselkedés, az alkohol- vagy drogfogyasztás, a közlekedési kihágás, baleset, gyakori, hogy iskolai, munkahelyi teljesítményük elmarad az intelligenciájuk alapján elvárható szinttől.
Kele Tímea
Fotó: Kovács Attila- Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
