Hamarosan a Semmelweis Egyetem valamennyi klinikai dolgozójához eljut az a kérdőív, amely a kanyaró elleni intézményen belüli átoltottságot kívánja felmérni. Első körben az egészségügyi dolgozók azon adatait kéri be az Emberierőforrás-gazdálkodási Főigazgatóság közreműködésével a Kórházhigiénés Osztály, amelyekből nagy valószínűséggel kideríthető, hogy kapott-e korábban védőoltást a dolgozó, vagy esetleg átesett kanyarós megbetegedésen – mondta el dr. Antmann Katalin osztályvezető főorvos hangsúlyozva: az adminisztratív jellegű adatbekérés csak elővigyázatosságból történik, mivel Magyarországon az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) folyamatosan frissülő adatai szerint nincs országos méretű kanyarójárvány.
Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, amelynek köszönhetően a 47 év alattiak legalább egy kanyaró elleni oltást kaptak. A hosszú távú védettség kialakítása érdekében 1989-től két alkalommal, 15 hónapos, majd 11 éves korban kapnak oltást a gyerekek, így az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Egy esetleges kanyarójárvány esetén nem oltandó az, aki ’89 után illetve 1978 és 1989 között született Magyarországon és megkapta mindkét oltást. Aki 1975 előtt született – amennyiben nem esett át korábban kanyarós megbetegedésen – nagy valószínűséggel szükséges védőoltást kapnia. Az osztályvezető főorvos ismertette, a védettség két hét alatt alakul ki az MMR nevű kombinált védőoltás esetén, amelyet a kanyaró, a mumsz és a rubeola ellen fejlesztettek ki.
Dr. Antmann Katalin a hallgatók és az ingázó egészségügyi dolgozók védettsége kapcsán elmondta, fontos, hogy kanyaró által sújtott területekre – pl. Románia, Ukrajna – csak olyanok menjenek, akik megkapták a dupla oltást. Leszögezte ugyanakkor, hogy nincs ok az aggodalomra, eddig mindössze 15 beteget regisztráltak Magyarország keleti részén, a Romániával határos megyékben. Hozzátette, egyelőre nem szükséges védőoltást kérnie még a veszélyeztetett korcsoportba esőknek sem. Betegellátás során fontos az ún. epidemiológiai anamnézis felvétele, és ha gyanú merül fel kanyarós fertőződésre, akkor maszk viselése szükséges. Hangsúlyozta, az egészségügyi dolgozók kötelesek már a kanyaró gyanúját is jelenteni, a Semmelweis Egyetemen ezt a Kórházhigiénés Osztály segítségével online kell megtenni az ÁNTSZ felé.
A kanyaró (Morbilli) egy vírus okozta, heveny, magas fertőző képességű, kiütésekkel járó betegség – olvasható a Sürgősségi Betegellátó Osztály által összeállított anyagban. A fertőzőképesség a hurutos szakasszal kezdődik és a kiütéses szakasz 2-3. napjáig tart. Kizárólag cseppfertőzéssel terjed, oltatlan közösségekben 2-3 évente fordul elő járvány. Aki már átesett a betegségen, egész életében immunis lesz ellene. Magyarországon az 1969 óta rendszersített oltások hatékonyak, a megbetegedés az elmúlt közel harminc évben 200-nál kevesebb embert érintett.
Keresztes Eszter
Fotó (illusztráció): Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
