Pro Universitate díjat vehetett át nyugdíjba vonulása alkalmából dr. Gábris Katalin, a Gyermekfogászati és Fogszabályozási Klinika egyetemi docense, valamint dr. Kóbor András, a Fogpótlástani Klinika egyetemi docense, a Fogorvostudományi Kar Dékáni Hivatalának vezetője a Szenátus legutóbbi ülésén.
Az indoklás szerint dr. Gábris Katalin szakmai és közszolgálati munkájával hozzájárult az egészségügyi ellátás fejlesztéséhez, és tevékenysége során kimagasló teljesítményt ért el. A docens nagy megtiszteltetésnek tartja a Pro Universitate díjat. „Ez az egyetemi pályafutásom megkoronázása” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a felterjesztőknek és az odaítélőknek is köszönettel tartozik.
Dr. Gábris Katalin 46 évig dolgozott az egyetemen, ráadásul ugyanazon a klinikán. Évekig volt a klinika igazgatóhelyettese (négy igazgató mellett), több évig tagja volt a FOK Kari Tanácsának és a Szenátusnak, valamint a FOK dékánhelyetteseként is tevékenykedett.
Szavai szerint végig azt érezte, hogy a helyén volt. „Jó hivatást választottam, jó munkahelyem volt, mindig jól éreztem magam és örömmel dolgoztam akár oktatásról, akár kutatásról, akár betegellátásról volt szó” – hangsúlyozta.
Mint mondta, maradhatott volna tovább is az egyetemen, hiszen jövőre lesz 70 éves, de úgy gondolta, hogy az öt unokája mellé most már egy teljes állású nagymama kell. Várom már azt, hogy több időt töltsek a családommal, de izgulok is, hogy ennyi év után miként fogom megszokni, hogy nem kell reggel bejönni, nincsenek betegek, illetve azt, hogy az egész életem átalakul – fogalmazott dr. Gábris Katalin. Dr. Fábián Gábor váratlan halála miatt annyiban változott a helyzet, hogy dr. Gerber Gábor dékán felkérésére néhány hónappal elhalasztja a nyugdíjba vonulását, az új igazgatói pályázat sikeres lezárultáig megbízott vezetőként intézi ügyeket, szervezi a munkát.
Dr. Kóbor Andrást, a Fogpótlástani Klinika docensét ugyancsak a nyugállományba vonulása kapcsán díjazták: az indoklás szerint elévülhetetlen érdemeket szerzett a német oktatás kurrikulumának kidolgozásában, az oktatásszervezés minél zökkenőmentesebb kialakításában, felzárkóztató kurzus megszervezésében.
„Akkor kell el abbahagyni, amikor az ember a csúcson van” – fogalmazta meg a nyugdíjba vonulása egyik okát dr. Kóbor András, aki negyven év után köszön el az egyetemtől. A másik ok az, hogy elfáradt, hiszen 16 évig egyszerre két feladatot látott el az egyetemen: a Fogpótlástani Klinika docense, illetve a Fogorvostudományi Kar Dékáni Hivatalának a vezetője volt. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy az elmúlt néhány évben nagyon gyorsan változtak a jogszabályok, amelyek időnként egymással is ellentmondásban voltak. Ezeknek a követése egész napos embert kíván – vélekedett.
Kollégái meglepetés búcsúztatót tartottak neki, melyre egyáltalán nem számított. Felidézte az ott elmondott szavait, miszerint az ember kétszer csinál mérleget az életében: egyszer akkor, amikor nyugdíjba megy, egyszer a halála előtt. „Szerencsés és a magam szempontjából sikeres pályát futottam be az egyetemen” – értékelte az elmúlt évtizedeket. Ezzel összefüggésben kiemelte a tanítás fontosságát, illetve azt, hogy egy jelentős, önálló tantárgyat hozott létre és tankönyvet is írhatott.
Dr. Kóbor András úgy vélte, jó időben volt az egyetemen. Köszönettel tartozom dr. Fábián Tibornak, dr. Zelles Tivadarnak, dr. Fejérdy Pálnak, dr. Hermann Péternek és dr. Gerber Gábornak, valamint a klinikai és a hivatali munkatársaimnak. Csak csapatban lehet sikert elérni – szögezte le. A docens bízik benne, hogy jó szívvel gondolnak majd vissza rá a kollégái. Dr. Kóbor András egyébként nem szakad el teljesen az egyetemtől, mert továbbra is részt vesz az oktatásban és tanácsaival segíti a dékán munkáját.
Tóth-Szabó Szilvia
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
