Több mint félszáz tudományos közlemény jelent meg eddig a Semmelweis Egyetem munkatársaitól a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében végzett kutatásokról. A négy évig tartó program eddigi eredményei kapcsán dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes hangsúlyozta: cél a minőségi, magas színvonalú kutatás, mely alapja lehet a terápiában alkalmazható eredményeknek. Az egyetemet a NAP Irányító Testületében képviselő dr. Bitter István úgy fogalmazott: alapvetően már meglévő kutatási profilok erősödtek meg a program keretében, melynek elindítását az agybetegségek társadalmi terheinek felismerése motiválta.
2017 végén zárul le a kormányzat támogatásával megvalósuló NAP, és bár az eredmények publikálásának általános átfutási ideje egy év, így is már 53 publikáció jelent meg az egyetemi kutatócsoportok eredményeiről – adott összegzést dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes. A cikkek közel kétharmada ún. Q1-es, vagyis az adott szakterület felső huszonöt százalékába tartozó folyóiratban, míg harmaduk a még magasabb rangot képviselő D1-es (legjobb 10 százalék) kiadványban jelent meg.
A már meglévő kutatócsoportokat erősítő NAP A és az „agyelszívást” megakadályozó NAP B alprogramba összesen nyolc kutatócsoport működik az egyetemen, és ide tartozik a dr. Palkovits Miklós által létrehozott Humán Agyszövet Bankot működtető munkacsoport is, dr. Dobolyiné Renner Éva vezetésével. A „Humán agymintavétel, agyszövetbank folyamatos üzemeltetése” című projekt országos szinten biztosítja a szükséges mintákat a program keretében zajló kutatásokhoz. A NAP öt pillérje közül az egyetem a klinikai idegtudományok és a gyógyszerkutatási együttműködések pillérekben képviselteti magát.
Az egyetemi kutatások az agy betegségei közül elsősorban a depressziót, a szkizofréniát, a felnőttkori figyelemzavaros hiperaktivitást (ADHD), az autizmust, a ritka, genetikailag kódolt betegségeket, a neurodegeneratív kórképeket, a daganatok agyi áttéteit, a migrént és az agy fejlődési rendellenességeit vizsgálják.
Az agybetegségek társadalmi terhei jóval magasabbak, mint amennyit ezen betegségek oktatására, kutatására, gyógyítására és megelőzésére fordítanak az országok – hangsúlyozta dr. Bitter István, hozzátéve, hogy éppen ez a felismerés motiválta az önálló agykutatási programok elindítását az Egyesült Államokban, Magyarországon és uniós szinten is. A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika egyetemi tanára, aki a NAP Irányító Testületének az egyetemi képviselője elmondta: a központi idegrendszert érintő betegségek közül a legnagyobb terhet a pszichiátriai betegségek jelentik, így a hangulatzavarok, szorongásos és pszichotikus zavarok, a demencia és függőségek. Az agy betegségei európai szinten az összes betegség által jelentett teher átlagosan 27 százalékát teszik ki, a nők esetében ez 30% fölött van, a férfiaknál 23,4%. Költségek tekintetében ezek a betegségek még jobban kiemelkednek, nevezetesen az összesnek kb. a feléért felelősek.
A NAP kimondott célja, hogy a kutatócsoportok végül a betegágy mellett alkalmazható megoldásokon dolgozzanak, vagyis a kutatások a betegek hasznára váljanak. Ugyanakkor fontos látni, hogy a leggyakoribb és legnagyobb terhet okozó pszichiátriai betegségek esetén az alapkutatók nélkül nem lehet előre lépni, mert pl. új gyógyszercélpontok kellenek az új terápiás eljárásokhoz – emelte ki dr. Bitter István. Az egyetemi kutatócsoportok célja tehát a minőségi, magas színvonalú kutatás, ami alapja lehet a később terápiában alkalmazható eredményeknek – fogalmazott dr. Bagdy György.
Fontos szempont mindezek mellett, hogy a NAP az egyetem PhD-programjainak megerősítését is lehetővé tette. A program céljai között szerepel ugyanis, hogy PhD-hallgatókat is foglalkoztassanak a kutatócsoportok.
Az országos szinten 12 milliárd forintos NAP keretében működő egyetemi kutatócsoportok mintegy egymilliárd forintból gazdálkodhatnak. Ebből az összegből történt meg két nagyértékű, a kutatásokat támogató műszer – egy újgenerációs génszekvenáló és egy 256-csatornás EEG. A két műszer mellett ebből sikerült fedezni 2500 személy 2 millió génvariánsának meghatározására alkalmas mikrolapkák beszerzését.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
