Dr. Schaff Zsuzsát tavasszal választották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává. Szavai szerint ez igen megtisztelő, mivel Magyarországon nincs ennél magasabb tudományos fokozat, ugyanakkor kötelezettség is, mert az akadémiai tagság komoly súlyt ad az ember véleményének. A rendes tagságra tudományos eredményei adtak alapot, melyek elsősorban a májkutatásra, kiemelten a vírusfertőzések okozta megbetegedések patomechanizmusára és a májdaganatokra irányultak. Ezen területen kiemelkedő nemzetközi szintű eredményeket ért el, melyek nevét ismertté tették világszerte. Munkásságát tanítványai és nagyszámú, már eredményesen védett PhD hallgatója folytatja.
A professor emerita kiemelte: a tudományos munkán túl nagyon sok egyéb kívánalomnak is meg kell felelnie az akadémikusnak. „Kötelessége a tudományos kutatáson túl valami mást is tenni azon a területen, ahol dolgozik. Fel kell vállalnia például, hogy egészségpolitikai kérdésekben állást foglal” – vélekedett. Dr. Schaff Zsuzsa magát mindig is szókimondó, közösségi embernek tartotta, aki felvállalta az adott terület problémáit és próbált ezekre megoldást találni. Mint mondta, az akadémikusság – az elismerés mellett – kötelezettséget is ró az emberre, hogy a szakterületével kapcsolatos kérdésekben segítse elő a felmerülő problémák megoldását. „Ha odaírom a nevem mögé, hogy az MTA rendes tagja, ez azt is jelenti, hogy fel kell vállalnom, hogy kiállok dolgok mellett és akadémikusként ennek fokozott súlya, hitelessége van” – jelentette ki.
Ennek azért is van komoly jelentősége, mert évek óta dr. Schaff Zsuzsa az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának elnöke. „Olyan komoly etikai elveket követünk a kutatási engedélyek kiadásánál, hogy azok biztosan ne sértsék a betegek jogait. Itt is számít, hogy elnökként akadémikus vagyok, súlyt ad a bizottságnak és a döntéseinek” – fogalmazott.
Saját tudományterületével kapcsolatban úgy vélekedett: a patológia átmenet a klinikum és az elméleti területek között. „Vallom azt, hogy jó patológus csak az lehet, aki a szakma fejlődését és az elméletek változását is nyomon követi. Megadatik viszont a számunkra az is, hogy betegközelben legyünk” – közölte, hozzátéve: a patológiában az a szép, hogy a diagnosztikus munkát össze lehet kapcsolni a magas szintű kutatással.
Dr. Schaff Zsuzsa a mai napig nagyon szeret oktatni. „Az ember a tanítással nyomot hagy maga után. Elődeimtől tanultam azt, hogy a betegnek mindig igaza van. Vagyis, ha panaszkodik valamiről, el kell fogadni, hogy az úgy van és utána kell járni a panaszainak, meg kell találni az okát. Ezt az elvet szeretem továbbadni az új nemzedéknek” – hangsúlyozta. Kitért arra: kifejezetten szeret kommunikálni a diákokkal és mindig törekedett rá, hogy a hallgatóság nyelvére lefordítsa azt az ismeretanyagot, amit át akart adni. „Hiába tudok sokkal többet az adott témáról, mint amennyit egy előadás során módom van elmondani, ha az egészet egyszerre akarom átadni, akkor nem tudok sokat nyújtani” – fogalmazott. Fontosnak tartja, hogy az oktatás során megragadja a lényeget és a hallgatónak valamilyen szubjektív élménye is kapcsolódjon az anyaghoz, mert úgy könnyebben megjegyzi az ismereteket.
Dr. Schaff Zsuzsa nagyon örül neki, ha a hallgatóság visszajelez, gyakran előfordul, hogy emailt kap a tanítványaitól. „A legkedvesebb az volt, amikor az egyik hallgató azt írta, mindig reménykedik abban, hogy kiderül, valójában a titkos nagymamája vagyok” – idézte fel ezzel kapcsolatban – ahogy fogalmazott – az egyik rendkívül megragadó véleményt.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
