A klímaváltozás miatt új és régi, már elfeledettnek hitt betegségekkel kell majd szembenézniük a mai orvostanhallgatóknak – mondta egyebek mellett a „Klímaváltozás, vízválság, egészség. Merre tart a világ? Mit tegyünk?” című előadásában Áder János köztársasági elnök, a nemzetközi Vízügyi Elnöki Testület tagja. Az államfő a mintegy másfél órás program során bemutatta annak globális következményeit is, ha nem teszünk a környezeti terhelés csökkentéséért.
Szél Ágoston rektor köszöntőjében úgy fogalmazott: a környezetvédelem és az egészség, egészségtudatosság kapcsolata kiemelten fontos téma kell, hogy legyen az ország vezető orvosi egyetemén.
Kitért arra, hogy a köztársasági elnök az elmúlt másfél évben mintegy 40 felszólalást és előadást jegyzett a témában külföldi világfórumokon és hazai rendezvényeken. A rektor megköszönte, hogy meghívását elfogadva az egyetem hallgatói előtt is beszél e kérdésről, mely lokális katasztrófákkal és irreverzibilis környezeti változásokkal veszélyezteti az emberiség és a Föld jövőjét. A rektor megnyitójában rámutatott arra az ellentmondásra is, hogy a klímaváltozás negatív hatásaiért elsősorban éppen az az emberiség a felelős, amelyet a negatív változások veszélyeztetnek. „A dologban az a tragikus, hogy a tudósok és szakemberek figyelmeztetései ellenére a világ megy tovább a rossz úton, mert rövid távú érdekeknek rendeli alá hosszútávú sorsát” – fogalmazott.
Áder János előadásában az egyik legsúlyosabb alapproblémának a Föld népességének növekedését nevezte. Mint elmondta, a következő 15 évben várhatóan további csaknem egymilliárd fővel nő a lakosságszám, különösen Indiában, Nigériában és Etiópiában, 2050-re pedig a 9 milliárdot is meghaladhatja a népességszám. Mindez gyorsuló urbanizációval jár, 2050-ben négy emberből három városlakó lesz – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez együtt jár az energiafelhasználás koncentrációjának, a szennyezésnek és a káros anyag emmisziónak – ezen belül is a szén-dioxid kibocsátásnak – a növekedésével. Utóbbinak csak az egyik következménye a levegő felmelegedése, az óceánok hőmérsékletének növekedéséhez, és részben elsavasodásához is hozzájárul. A felmelegedés mértékét jól mutatja, hogy az eddig mért legmelegebb évek közül nyolc 2000 utánra esik, az utóbbi években pedig minden év melegebb volt az azt megelőzőnél.
A mintegy másfél órás előadás során a köztársasági elnök több ponton is kvízkérdéseken keresztül érzékeltette a probléma súlyát. Így például kiderült, hogy egynapos pekingi városnézés egyenértékű 2 doboz cigaretta elszívásával. A klímaváltozás következtében a parlagfű pollenkoncentrációja 35 éven belül 4-12-szer magasabb lesz, a kullancsok Lyme-kórral való fertőzöttsége pedig az utóbbi 25 évben 15-szörösére nőtt. A klímaváltozás hat a tengervízszint emelkedésére is, és ezáltal a mezőgazdaság is érintett: egy méter vízszintemelkedés például Bangladesben a rizstermés felét tönkretenné. A kvízkérdésekkel világított rá arra is, hogy Szíriát a polgárháború előtt 900 éve nem látott, három-négy évig tartó aszály sújtotta. Mindennek szerepe volt a polgárháború kialakulásában, mivel a természeti csapás bekényszerítette az embereket a városokba, ellátási nehézségeket és szociális feszültséget okozva – mondta az elnök, megjegyezve, hogy mindez nem korlátozódik Szíriára. Becslések szerint részben a háborús övezetekből, másrészt a klímaváltozás következtében ma 65 millió ember van úton. A köztársasági elnök szerint fontos, hogy ilyen kontextusban is lássuk a mostani migrációs válságot.
A klímaváltozás hatását 80 százalékban a vízen keresztül érezzük, ha nem teszünk semmit, 15-20 év múlva komoly vízválsággal kell szembe néznünk – emelte ki Áder János. A Földön a könnyen hozzáférhető víz a teljes vízkészlet mindössze 0,007 ezreléke – ismertette a „hidrológiai James Bond-arányt”, kitérve arra, hogy ennek jelentős részét is sikerült mára elszennyezni. Pedig számos dolgot befolyásol, hogy van-e megfelelő minőségű vizünk, így például magát a klímaváltozást, az élelmiszer- és energiatermelést, az iparfejlesztést, a mélyszegénység felszámolását, a természeti sokféleséget, a városok működtetését, és nem utolsósorban az egészségügyet.
A köztársasági elnök bővebben beszélt a klímaváltozás egészségügyi hatásairól. Példaként említette, hogy a felmelegedéssel nő az ún. hőstresszes napok száma, mely hatással van a szív- és érrendszeri halálozásra. A múlt nyáron Magyarországon is kiemelkedően magas volt az ilyen napok száma, ami miatt 1600 embert veszítettünk el – mondta. Globális összefüggésben a hőmérséklet növekedése a munkavégzési képességet és így a gazdasági növekedést is befolyásolja, egyes becslések szerint az Öböl-országokban 2030-ra olyan időjárás lesz, hogy az év 7-8 hónapjában nem lehet majd a szabadban munkát végezni súlyos egészségügyi kockázatok nélkül.
A klímaváltozás miatt régi, már elfeledettnek hitt és új betegségekkel is szembe kell néznünk, ami különösen érinti a mai orvostanhallgatókat. Így például újra lehet Magyarországon malária, már csak 200 km-re van a magyar határtól az a térség, ahol megél a kórt terjesztő szúnyog. De a Zika-vírus sem csak brazil probléma, hiszen az ezt okozó szúnyognak már életképes populációja jelent meg a Balkánon és részben Olaszországban. A jelenlegi orvostanhallgatóknak fel kell készülniük, hogy a jövőben akár napi szinten találkoznak a praxisukban ezekkel a betegségekkel – hívta fel a figyelmet az államfő.
A köztársasági elnök szólt a víz által terjesztett betegségekről is, melyek súlyát mutatja, hogy a fejlődő világban évente 3 millió öt éven aluli gyerek hal meg fertőzött víz, illetve az ez által terjesztett betegségek következtében. Azt pedig mindenki turistaként is megtapasztalhatja, hogy az egész ázsiai térségben egyetlen városban, Szingapúrban fogyasztható a vezetékes víz.
„Egyre többen vagyunk, egyre kevesebb az egy főre eső víz és a rendelkezésre álló jó minőségű termőföld. Hogy fogunk ellátni 2050-ben 9 milliárd embert a Földön?” – fogalmazta meg az alapkérdést. Áder János szerint a megoldás felé vezető úton lélektani áttörést jelentett a tavalyi párizsi klímacsúcs, ahol a politikusok 99 százaléka egyetértett abban, hogy a klímaváltozás egy létező politikai, gazdasági, társadalmi probléma. Ugyanakkor, ha mindenki betartja a párizsi megállapodást, akkor is kevesebb, mint egy fokkal, de fölötte leszünk a kívánt célnak, vagyis annak, hogy két foknál többel ne emelkedjen a Föld hőmérséklete.
A helyzet javításáért mindannyian tehetünk. Ha például télen csak egy fokkal csökkentjük a szoba hőmérsékletét, akár hét százalékkal alacsonyabb lehet a fűtésszámlánk, és értelemszerűen a kibocsátás is – mutatott rá Áder János. A program végén az államfő több, Magyarország szépségeit is bemutató fotót villantott fel, kiemelve, hogy a politikusoknak és az egyéneknek is van felelőssége abban, hogy ilyen országot hagyjunk gyermekeinkre, unokáinkra. Zárásként Gábor Dénest idézte: „az ember eddig a természettel küzdött, mostantól meg kell küzdenie a saját természetével”.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
