2050-re a mainál akár háromszor több, 130-150 millió Alzheimer-beteg is lehet a világon – mondja a közelgő Alzheimer világnap kapcsán dr. Kovács Tibor. A Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának docense szerint idehaza jelenleg 2-300 ezer demens él, 70 százalékuk az emlékezet elvesztésével kezdődő Alzheimer-kórtól vagy Alzheimer-kórral társult egyéb betegségektől szenved; a nőknél kétszer gyakoribb a betegség előfordulása, mint a férfiaknál. A többség már a középsúlyos stádiumban kerül orvoshoz, amikor már nemcsak memóriaromlás, hanem magatartászavar is jelentkezik.
Az Alzheimer-kór a 21. század egyik népbetegségének számít, és a várható élettartam kitolódásával arra lehet számítani, hogy az évszázad közepére háromszor annyi, világszerte csaknem 130-150 millió érintett lesz, mint most. A memóriaromlással kezdődő betegség az idősebbeket sújtja, a 65 év feletti korosztály körében kb. 1 százalék az előfordulása, 85 év felett ugyanakkor már csaknem minden második ember érintett. A nők körében kétszer annyi a beteg, mint a férfiaknál, ennek egyrészt az az oka, hogy a nők tovább élnek, de a klimax miatti ösztrogénszint-csökkenésnek és még sok egyéb tényezőnek szerepe van ebben.
Az emlékezet romlását sokan az öregkor természetes velejárójának tartják, ezért az esetek túlnyomó többségében a betegek már csak az Alzheimer-kór úgynevezett középsúlyos szakaszában mennek el orvoshoz – hívja fel a figyelmet dr. Kovács Tibor. Ez azt jelenti, hogy már legalább 5-6 éve betegek, mire elkezdődik a kezelés. A bevezető tünetek enyhék, nem befolyásolják a mindennapi aktivitást, többnyire a rövid távú memória hanyatlása figyelhető meg. Ha már ekkor megkezdődne a gyógyszerszedés, jelentősen javítani lehetne az egyébként 8-12 évig tartó betegség lefolyását. A középsúlyos szakaszban ugyanakkor már tájékozódási zavar is megfigyelhető, a beteg gyakran lesz zavart, agitált, agresszív, akár hallucinálhat is. A harmadik szakaszban már az alapfunkciók is károsodnak, vagyis a mindennapi aktivitásban, például az öltözködésben, tisztálkodásban is nehézségek jelentkeznek.
A kutatások ellenére továbbra sem világos, hogy mi áll az Alzheimer-kór kialakulásának hátterében, az azonban biztos, hogy az életmódnak kulcsszerepe van – mondja dr. Kovács Tibor. A vérnyomás szinten tartásával, a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésével, fizikai és szellemi aktivitással, mediterrán diétával kivédeni nem, késleltetni azonban lehet a betegség kialakulását, ezeket a változtatásokat azonban már a 30-as, 40-es éveinkben el kell kezdeni – hangsúlyozza az egyetemi docens.
A diagnosztika terén világviszonylatban jelentős előrelépések vannak, ma már az agy-gerincvelői folyadékban is ki lehet mutatni azokat a fehérjéket, amelyek a betegség jeleinek tarthatóak, így már a kezdeti stádiumban kimutatható a betegség. Vannak olyan izotópvizsgálatok is, amelyek szinte szövettani módon tudják ezeket kirajzolni. Ezek hazai alkalmazása azonban még várat magára. A betegség lefolyását befolyásoló terápiák is fejlesztés alatt állnak, ezek a gyógyszeres kezelések egyre inkább afelé tolódnak, hogy minél korábbi stádiumban ismerjék fel a kórt.
Kele Tímea
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
