Az Európa-szerte megtartott eseménysorozathoz kapcsolódva idén is megrendezték a hemokromatózis napját a Kútvölgyi Klinikai Tömbben, a Hemokromatózisos Betegek Egyesülete szervezésében. A hemokromatózis, vagyis vastúlterhelődés kezdeti stádiumban tünetszegény, éppen ezért nehezen felismerhető örökletes betegség. Becslések szerint minden 200. ember érintett, ami Magyarországon 50 ezer beteget jelent.
A betegszervezet elnöke, Ábele Mária elmondta, a figyelemfelkeltő nap szervezését az Európai Hemokromatózis Betegegyesület kezdeményezte, mely nyomán egész Európában immár hagyományosan megemlékeznek erről a betegségről június első hetében. Több külföldi példát is bemutatott, így kitért arra, hogy Angliában a reumás panaszokra koncentrálnak ezen a napon, mivel sok esetben ezek a panaszok több évvel megelőzik a hemokromatózis kialakulását.
Dr. Várkonyi Judit, a III. Sz. Belgyógyászati Klinika docense, a betegszervezet alapítója előadásában szólt egyebek mellett a vasháztartást szabályozó hepcidinről, mely egy máj által termelt hormon. Mind a négy fő hemokromatózis típusban hiányzik vagy csökkent a termelődése – mutatott rá. Kitért arra is, hogy a gondozatlan hemokromatózis számos betegségre hajlamosít (pl. májzsugor, májrák, diabétesz), éppen ezért kiemelten fontos szerepe van az időbeni felismerésnek. A betegek esetében alkalmazott rutinkezelés az időszakonkénti vérlebocsátás. Ennek mértéke csökkenthető egyébként gyomorsavtúltengést gátló szerek alkalmazásával – ismertette.
Dr. Kovács Tibor, a Neurológiai Klinika docense az Alzheimer-kórról tartott előadást. Mint fogalmazott, egyes munkacsoportok szerint a hemokromatózisos betegeknél gyakrabban fordul elő az Alzheimer-kór, de nem homogén az ezzel kapcsolatos irodalom. Az ugyanakkor elmondható, hogy a vastúlterhelődés egy faktor, ami hajlamosíthat az Alzheimer-kórra, az pedig tény, hogy ha túl sok a vas az agyban annak kedvezőtlen hatásai vannak. Az Alzheimer-kór egy aluldiagnosztizált betegség, a demencia leggyakoribb oka, a 21. század népbetegsége. A patológiai változások az agyban évtizedekkel megelőzik a betegség kialakulását – mondta el dr. Kovács Tibor.
Dr. Tóth Tamás, az I. Sz. Belgyógyászati Klinika hepatológus szakorvosa a nem alkoholos eredetű zsírmájról és steatohepatitisről beszélt előadásában. Mint elmondta, ez a leggyakoribb krónikus májbetegség, világjárványnak is nevezhető.
A metabolikus szindrómából, vagyis az anyagcsere problémákból adódik, a leggyakoribb hajlamosító faktor pedig a mozgásszegény életmódból és a helytelen táplálkozásból eredő kövérség és az inzulinrezisztencia. A zsírmájból ritka esetben májrák is lehet, 1000-ből 1-3 esetben fordul ez elő. Dr. Tóth Tamás hangsúlyozta: a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás ( ezen belül is az úgynevezett mediterrán diéta), az az életforma, amit mindenki követhet a saját egészsége érdekében. A hemokromatózisos betegek számára pedig különösen fontos, hogy kerüljék az alkoholfogyasztást – emelte ki.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
