Dr. Réthelyi János néhány hónapja vezeti a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikát. Véleménye szerint a hallgatókat motiválni kell és érdekessé tenni számukra a pszichiátriai betegségek témáját, hogy vonzó lehessen számukra a szakma. A betegellátást pedig magas szakmai színvonalon és lelkiismeretesen kell végezni, mert az egész fővárosi régió pszichiátriai ellátására hatással van.
RS47773_KA-20160421-IMG_1248-scr

Dr. Réthelyi János 1999-ben végzett az Általános Orvostudományi Karon, majd a Magatartástudományi Intézetben kezdte el a PhD programot dr. Kopp Mária vezetésével. Onnan került szakorvosjelöltként a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikára 2003-ban. 2012-ben kapott egy nagy lehetőséget külföldről: San Diegoban a Salk Intézetben tölthetett el egy évet vendégkutatóként Fred H. Gage professzor laboratóriumában. Ez fantasztikus élményt jelentett számomra – fogalmazott.

Az igazgató 2013-ban jött vissza Magyarországra, ahol közben elindult a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), melynek „B” programja keretében kapott támogatást arra, hogy folytassák azokat a vizsgálatokat, amelyek módszertanát Amerikában tanulta meg. A projekt 2014-ben indult el és az igazgatói kinevezésem előtti másfél évben intenzíven kutatással foglalkoztam – idézte fel dr. Réthelyi János, hozzátéve: ez idő alatt mindvégig megmaradt a kapcsolata a klinikával, részállásban oktatóként dolgozott és részt vett a betegellátásban is.

RS47777_KA-20160421-IMG_1227-scrAz igazgatói állást, melyet hatalmas megtiszteltetésnek és lehetőségnek tekint,  – mint mondta – sok egyeztetés után pályázta meg, mert a klinikán nehéz szituáció alakult ki. Az egyetem kritériumrendszere alapján – a pályázathoz habilitációra van szükség – az intézetből lényegében nem volt másnak lehetősége megpályázni a posztot, kívülről pedig szintén nem volt aki vállalta volna a megbízatást. „Ebben a nehéz helyzetben az segített a döntésben, hogy fontos számomra a klinika működése, ahol sok évet töltöttem el” – hangsúlyozta. Ugyancsak fontos szempont volt, hogy a kollégáival közösen fontos számukra, miként történik a pszichiátriai betegek ellátása, ahogyan az egyetemi oktatás is. „ Az, hogy átadjuk a tudásunkat, megszólítsuk azokat a fogékony hallgatókat, akikből a későbbi pszichiáterek lesznek” – sorolta.

Dr. Réthelyi János kiemelte: az egyetemeknek – ebben a régióban a Semmelweisnek – óriási a szerepük abban, hogy a fogékony hallgatók választják-e maguknak ezt a szakterületet. „Azt látjuk, hogy sok hallgatóban van meg a természetes érdeklődés a pszichiátriai betegségek iránt, de ez nem jelenti azt, hogy mindegyikük pszichiáter lesz. Van egy kisebb csoportjuk, akikben olyan fokú ez az érdeklődés, hogyha megfelelően motiváljuk őket, érdekessé tesszük számukra a pszichiátriai betegségek témáját, megmutatjuk, hogyan tudunk segíteni a pszichiátriai betegséggel élőknek, akkor jó eséllyel ezen a területen maradnak. Ehhez az kell, hogy érdekes, izgalmas és lelkiismeretes módon történjen az oktatás itt a klinikán” – hangsúlyozta.

A pszichiátriai betegek ellátással kapcsolatban kitért arra, hogy ezen a területen súlyos nehézségekkel küzd az ellátórendszer. „Az egyetem megkülönböztetett szerepe és funkciója nagy szakmai felelősséget és bizonyos szempontból védettséget jelent: részben a szakmai színvonal, részben az oktatási feladatok miatt plusz szakembereket tudunk megtartani” – mondta el az igazgató, aki szerint ez nem jelenti azt,  hogy immunisak lennének. „Az ellátási problémák lecsapódnak a  rendszerben és mivel a klinika első progresszivitási szintű betegellátó helyként is működik a magasabb progresszivitású ellátás mellett, nekünk kell ellátni azokat a betegek, akiket nem látnak el a működésképtelenné vált pszichiátriai osztályok” – tette hozzá. Dr. Réthelyi János leszögezte: ha a klinika – a második legnagyobb budapesti ellátóhelyként – magas szakmai színvonalon, lelkiismeretesen és szeretettel tudja ellátni a betegeket, annak az egész budapesti pszichiátriai ellátórendszerre van hatása.

Tájékoztatása szerint a klinikán számos ígéretes kutatás folyik. Többen foglalkoznak az agy elektromos tevékenységének kutatásával EEG-módszerrel, illetve ugyancsak fontos irány, hogy mágneses rezonancia képalkotással vizsgálják a pszichiátriai betegségekre jellemző strukturális és funkcionális eltéréseket. Kiemelte még a pszichoterápiás kutatásokat, valamint a Forenzikus Pszichiátriai Munkacsoport tevékenységét.

RS47778_KA-20160421-IMG_1220-scrA saját kutatásival kapcsolatban úgy fogalmazott: a klinikai igazgatása annyi feladattal jár, hogy „az újdonsült igazgató elgondolkodik rajta, hogy valaha az életben lesz-e még ideje megírni egy cikket és kutatást végezni”. Mint mondta, a korábban elkezdett kutatásait új emberek bevonásával próbálják folytatni, a NAP keretében felállt kutatócsoport vezetését azonban egy másik egyetemi kutatóra bízza. Az egyetem vezetői, illetve a NAP vezetőinek részéről is hatalmas segítséget kaptam arra vonatkozóan, hogy milyen konstrukcióban mehetnek tovább ezek a vizsgálatok és hogyan folytatódhat a projekt – hangsúlyozta.

Dr. Réthelyi János 2005-től foglalkozik a pszichiátriai betegségek genetikájával: a pszichiátriai betegségek genetikai és biológiai hátterét vizsgálja, illetve azt, hogy a genetikai tényezők hogyan állnak összefüggésben bizonyos környezeti rizikótényezőkkel és a gén-környezeti interakciók hogyan vezethetnek egy pszichiátriai betegség kialakulásához. Elsősorban szkizofréniával foglalkozik, de vizsgálta a bipoláris affektív zavar és a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar genetikai hátterét is. Az igazgató elmondta: ezek a genetikai kutatások – melyek során nemzetközi konzorciumokban is volt lehetőségük részt venni – vezettek tovább egy új technikához: őssejt-biológiai módszerekkel laboratóriumi körülmények között modellezik a pszichiátriai betegségeket. Sejtvonalakat hozunk létre, melyekből lehetőségünk van idegsejteket differenciáltatni és ezek vizsgálata vezethet el oda, hogy jobban megértsük, egy adott beteg genetikai variációi hogyan vezetnek az idegsejtek működési eltéréseihez, közvetett módon pedig az agyi hálózatok kóros működéséhez – ismertette az igazgató.

Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

 

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.