A pszichés problémák álltak az áprilisi Rezidens Szalon középpontjában, a tudat újszerű megközelítéséből vizsgálva. Dr. Veres Gábor, a rendezvény házigazdája, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese köszöntőjében emlékeztetett: pontosan öt éve indult a Rezidens Szalon, és ez a 30. esemény.
Az első előadó, dr. Szirmai Imre, a Neurológiai Klinika egyetemi tanára a filozófia és a neurológiai kapcsolódásairól is beszélt. Az idegtudományok két gyakorlati területe a neurológia és a pszichiátria, a Szalon két előadója ezt reprezentálja – jegyezte meg. Emlékeztetett, hogy az ideg- és elmegyógyászat – hosszú harcok után – a hetvenes években vált el egymástól Magyarországon. Meglátása szerint a tudattal kapcsolatos felfogás sokat változott mechanikai irányba, az agy eltávolodott az embertől, és sokszor úgy tekintünk rá, mintha valami jó komputer lenne. Ezt az álláspontot meg kellene haladni kicsit – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy a pszichiáter a tudattartalmakra fókuszál, míg a neurológia a tudatot az ébrenléttel mossa össze, és a tudatzavarokat hipnoid és nem hipnoid állapotokra
Dr. Réthelyi János, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója a rezidenseknek először a pszichológusok munkájáról beszélt. Úgy fogalmazott, a pszichológusok feladata, hogy megpróbáljanak eligazodni a mentális betegségek útvesztőiben. Szavai szerint a pszichiátriai betegségek tünetei a gondolkodásban, az érzelmi életben, a tudatban jelennek meg és ezek összességében, a magatartásban érhetők tetten. Ez nem mindig egyszerű, nehéz definiálni a tüneteket – vélekedett, hozzátéve: a pszichiátria éppen ezért diagnosztikai rendszereket állít fel, amelyekben megpróbálják logikusan rendezni a tüneteket.
Dr. Réthelyi János beszélt arról is, hogy egyre több új tudás keletkezik a pszichiátriai betegségek kapcsán a genetikával összefüggésben. Mint mondta, epidemiológiai vizsgálatokkal kutatják a genetikai és a környezeti hatások rizikónövelő szerepét a pszichés betegségek kialakulásában. Hangsúlyozta: a vizsgálatok célja, hogy megtalálják azokat a genetikai polimorfizmusokat, amelyek bizonyos külső hatásokkal interakcióba lépve okozhatják egy betegség kialakulását.
Az igazgató kitért arra: sok tekintetben újra közeledik egymáshoz a neurológia és a pszichológia, de a mostani oktatás nem kedvez ennek a folyamatnak. Ezzel összefüggésben felidézte: a klinikán korábban az volt a szokás, hogy először egy neurológiai, majd egy pszichiátriai szakvizsgát tettek, de a jelenlegi rezidensképzés ehhez nem elég rugalmas. A közeledésre példaként említette, hogy számos olyan betegségcsoport van, amelyben a betegségek nem döntötték el, hogy neurológiai vagy pszichiátriai jellegűek-e. Egyebek mellett ilyenek epilepsziák. Egy jó neurológus észreveszi a pszichiátriai tünetet, ahogyan egy jó pszichiáter a neurológiait – hangoztatta dr. Réthelyi János.
Pálya Fanni orvostanhallgató a témához kapcsolódóan Edgar Ellen Poe, Holló című versét mondta el, majd Gyökerek a magyar festményekben címmel Marosvölgyi Gábor művészettörténész tartott előadást.
Dr. Veres Gábor, a rendezvény házigazdája felidézte az öt évvel ezelőtti ötlet megszületésének körülményeit, majd jelezte: a rendszeres résztvevő rezidensek segítségével szeretnék megújítani a Rezidens Szalont, amely legközelebb ősszel folytatódik.
Dobozi Pálma, Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
