Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. szeptember 22.
390536 Összes oltás

RS47517_KA-20160405-IMG_9994-scrAz áprilisi Kutatói Szalon témája a tíz éves MR Kutatóközpont tudományos tevékenysége volt. Az előadók a kutatóközpontban végzett kutatásokról, a vizsgálati módszerekről és az itt elért eredményekről tartottak előadásokat.

Dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes megnyitó beszédében úgy fogalmazott, az MR Kutatóközpont tevékenységének áttekintése nemcsak azért időszerű, mert idén tíz éves: emellett aktualitást ad ennek az is, hogy a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika területén nemrég adták át az új MR készüléket, és az is, hogy az egyetem szintén nemrég elfogadott intézményfejlesztési terve a stratégiai kutatási célok között nevesíti a képalkotó eljárásokat.RS47511_KA-20160405-IMG_0017-scr

Dr. Tulassay Tivadar rector emeritus, az est házigazdája köszöntőjében arról beszélt, hogy az élettudomány és a biológia nemcsak arról szól, hogy a kíváncsi ember faggatja a természetet, hanem elsősorban arról, hogyan tudnak a kutatók másokon segíteni, az eredmények hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a másik ember szenvedését csillapítsák. Mint mondta, nem szabad a tudomány világához úgy közelíteni, hogy nem másokon próbálunk segíteni, és nem szabad elvonulni olyan elefántcsonttoronyba, ahol ugyan a kutató kielégíti a saját kíváncsiságát, de a társadalomnak, a közvetlen környezetének nincs hasznára. Hangsúlyozta: a képalkotó diagnosztika a diagnosztikának az egyik fő pillére, egy fontos eszköz.RS47501_KA-20160405-IMG_0053-scr

Dr. Rudas Gábor, az MR Kutatóközpont igazgatója előadásában arról beszélt, az asphyxia (újszülöttkori oxigénhiány) és az gyermekonkológia területén egyaránt jelentős eredményeket értek el. A gyermekonkológiában paradigmaváltást jelentett, hogy olyan új módszereket vezettek be, amelyekkel nemcsak az elváltozások morfológiáját lehet megítélni, de azok funkcióját is azonosítani tudják – mondta el. Az asphyxiával kapcsolatban elhangzott, hogy ez az újszülöttek leggyakoribb betegsége, 1-3 ezrelék az előfordulásának gyakorisága, ami az utóbbi 20 évben nem változott. Dr. Rudas Gábor előadásában egyebek mellett az asphyxiával kapcsolatos mérési módszerekről, eredményekről, a betegség következményeiről és a vizsgálatok fejlődéséről is beszélt.

RS47494_KA-20160405-IMG_0088-scrDr. Kozák Lajos, az MR Kutatóközpont adjunktusa az fMRI (funkcionális mágneses rezonanciavizsgálat) és DTI (diffúziós tenzor képalkotás) epilepsziákban és agytumorokban című előadásában szintén az elmúlt tíz év kutatásait tekintette át. A két eljárás ismertetése után olyan példákkal is kiegészített módszertani fejlesztéseket mutatott be, amelyek a diagnosztikus előnyöket és a nehézségeket is szemléltették. Ezek a módszerek a radiológiai diagnosztika és a műtéti tervezés szempontjából a személyre szabott orvoslást segítik elő, mert nem invazív eljárások, tetszőlegesen ismételhetőek a vizsgálatok, és alkalmasak lokális illetve globális információk nyújtására – ismertette.  

RS47486_KA-20160405-IMG_0124-scrA mágneses képalkotás pszichiátriai vonatkozásairól és az ezzel kapcsolatos klinikán folyó munkáról beszélt dr. Réthelyi János, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója.  Úgy látja, a pszichiátria területén el szokták felejteni, de az MR egy neuroradiológiai diagnosztikus eszköz. A demenciák differenciált diagnosztikájában ma már nélkülözhetetlen módszer, illetve bármilyen pszichózis kivizsgálásához hozzátartoznak az agyi képalkotó eszközök – hangsúlyozta. 

RS47509_KA-20160405-IMG_0025-scrMint mondta, a mágneses rezonancia megkerülhetetlen kutatási eszközzé vált a pszichiátriai betegek kutatásában. Megjegyezte ugyanakkor, hogy egy átlagos pszichiáter számára komoly kihívást jelentenek az ilyen kutatások a statisztikai és a technikai háttér miatt, ezért szükség van speciális szakemberekre. A Pszichiátriai Klinikán két ilyen „mágus” is dolgozik, akik úttörői voltak ezeknek a kutatásoknak: dr. Czobor Pál kutatási igazgatóhelyettes és dr. Csukly Gábor – tette hozzá, majd a klinika két ezen a területen jelentős kutatásának részleteiről beszélt.

RS47484_KA-20160405-IMG_0131-scrDr. Juhász Gabriella, az MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport vezetője előadásában az agykutatásban alkalmazott új technikát, a direkt farmakológiai MR-t mutatta be, emellett arra is kitért, hogy milyen információkat adhatnak az élő agyban a mágneses rezonanciás technikával mért változások, amelyek egy élő emberi agyban egy bizonyos készítmény beadása során mennek végbe. Mint mondta, centrálisan ható gyógyszerek agyra kifejtett hatását vizsgálják, terápiában alkalmazott gyógyszerekét és más anyagokét, akut és krónikus kezelések során egyaránt.  Ahhoz, hogy az MR vizsgálat eredményét interpretálni tudják, célszerű olyan vegyületet választani, aminek a hatásmechanizmusa ismert. Mint minden más gyógyszervizsgálatban, itt is placebókontrollt kell alkalmazni, ez nagyon fontos információkat hordoz, és amikor lehetséges, randomizált vizsgálati felállást kell választani. 

Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatósága tette közzé.