Az orvosszakma és a képzőművészet mellett gazdasági, pénzügyi kérdések is szerepet kaptak a februári Rezidens Szalonban, melynek dr. Szász Károly kancellár is vendége volt. Mint azt dr. Veres Gábor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese, a rendezvény házigazdája hangsúlyozta: a finanszírozás, a pénz mindenre befolyással van, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy az egyetemet gazdasági, pénzügyi szempontból irányító kancellár miként értékeli a helyzetet, miket tart fontosnak.
Dr. Szász Károly előadásában bemutatta a kancellári rendszer működését. Mindenekelőtt hangsúlyozta: a kancellár nem szünteti meg az egyetemi autonómiát. Éppen ellenkezőleg: az egyetem szolgálatát tartja a feladatának, a hatékonyabb működés elősegítését. Kancellárként nemcsak a fenntartót, vagyis az államot képviseli az egyetemen, hanem az egyetemet is a fenntartó felé – jegyezte meg. Mint fogalmazott, nem megtakarítani akar, hanem a forrásokat hatékonyabban elkölteni, nem pazarolni, hanem értéket teremteni.
Az egyetem teljes ún. kiszolgáló apparátusát (gazdasági, pénzügyi, számviteli, jogi, informatikai, humánerőforrás-gazdálkodási területek) a kancellár és a hozzá tartozó vezetők irányítják, bizonyos döntéseknél pedig egyetértési jogot gyakorol, vagyis pénzügyi jellegű döntések a jóváhagyása nélkül nem tudnak megvalósulni – ismertette hatáskörét. Mint mondta, eddig jól funkcionált az együttműködés a rektori és a kancellári irányítás között, amit az is alátámaszt, hogy még nem élt egyszer sem a vétójogával.
A kancellár szólt a felsőoktatási intézményekben létrejött konzisztóriumokról is. A testületeknek véleményezési joga van az éves beszámolóval, a költségvetéssel, az intézményfejlesztési tervvel, a vagyongazdálkodási tervvel, valamint a társaságok alapításával kapcsolatban. A konzisztórium révén olyan emberek kerülnek közelebb az egyetemhez, akiknek befolyásán keresztül tovább emelkedik az intézmény reputációja – vélte a kancellár.
Az idei feladatok között kiemelte a hallgatói önkormányzatokkal való együttműködés javítását, ami fenntartói szándék is, és ehhez meglátása szerint a kancellárnak is hozzá kell járulnia.
Dr. Szász Károly beszélt arról is, hogy miként látja eddigi személyes tapasztalatai alapján a Semmelweis Egyetemet, melyet – mint kiemelte – nagyra értékel. Megjegyezte: sok szó esik az alulfinanszírozottságról, ami vitathatatlan tény, hiszen globális probléma. Ugyanakkor ő mindig azt a szemléletet képviselte, hogy az adott korlátok között kell a legjobbra törekedni. A korlátok közötti mozgástérben is rengeteg dologban lehet előrelépni, ha ebbe fektetjük az energiát – mutatott rá. Szólt arról is, hogy az általa ismert nagyvállalatokhoz képest meglehetősen atomizált az egyetem, pedig nagy lehetőség lenne az egységesebb álláspontok megfogalmazásában.
Kitért a kancellár felelősségi körére is: az egyetem költségvetési egyensúlyát neki kell garantálnia, és közvetlenül felelősséget kell vállalnia a döntésekért. Éppen ezért a működésben a szabálytiszteletet, a jogszabályok betartását, a transzparenciát tartja a legfontosabb vezérelvnek.
A Rezidens Szalon orvosszakmai részében a neurológia állt a középpontban. Dr. Bereczki Dániel, a Neurológiai Klinika igazgatója a Magyarországon népbetegségnek számító stroke-ról beszélt. Mint mondta: 10 percenként kórházba kerül, óránként pedig meghal valaki a stroke miatt. Jelenleg mintegy 200 ezren élnek a stroke súlyosabb vagy kevésbé súlyosabb maradvány tüneteivel; ezek közé tartozhat a féloldali bénulás, a beszédzavar, a stroke-ot kísérő depresszió, szellemi hanyatlás. Nagyon fontos a megelőzés, amihez ismerni kell a kockázati tényezőket: a két legfontosabb a magas vérnyomás és a dohányzás – emelte ki az igazgató. Ha mindenki letenné a cigarettát és kezeltetné a magas vérnyomását, felére csökkenne a stroke előfordulása Magyarországon. A stroke három legfontosabb tünete a száj félrehúzódása, az egyik oldali végtag megbénulása és a beszéd elakadása. Ilyenkor azonnal mentőt kell hívni, mivel három órán belül van lehetőség a hathatós beavatkozásra.
Dr. Bereczki Dániel szót ejtett az új kezelési lehetőségekről is, az elmúlt évben öt nagy klinikai vizsgálatot közöltek, ami igazolta, hogy bizonyos esetekben érdemes az eret eltömítő véralvadékot kihúzni az agyi erekből.
Dr. Farkas Viktor, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika tudományos főmunkatársa egy ritka, neurológiai eredetű betegségről beszélt, a glukóz transzporter 1 defektusról, melyet 1991-ben írtak le először. Látszólag egy ritka betegségről van szó, de a tünetei igen gyakoriak, ezek közé tartozik az epilepszia, a tanulási zavarok, a mentális fejlődésben való elmaradás. Tehát nagyon széles skálán mozognak azok a tünetek, melyek alapján szóba jöhet a betegség, ami lehet, hogy nem is annyira ritka, csak éppen kevéssé gondolnak rá az orvosok – fogalmazott dr. Farkas Viktor.
A betegség megfelelő terápiával kezelhető. Egyik lehetőség a dietoterápia, vagyis a magas zsír és alacsony szénhidráttartalmú ketogén diéta, amit a gyermekkori epilepszia kezelésére is használnak. Ma már ugyanakkor a célzott terápia is rendelkezésre áll, melynek kifejlesztése, felfutása napjainkban zajlik – mondta. Dr. Farkas Viktor felhívta a rezidensek figyelmét, hogy a medicinát még ma is vezetnie kell a tapasztalásnak, valamint arra is, hogy tulajdonképpen minden betegség ritkának tekinthető, amire nem gondolunk elég gyakran.
A program harmadik felében Koszta József festőművészről volt szó.
Dobozi Pálma
Fotók: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
