Dr. Bikov András kutatóból lett klinikus, aki a napi munka mellett folytatja a kutatómunkát is. A Junior Prima díjas orvos úgy érzi, mindkét terület inspirálóan hat rá, így jobban tud teljesíteni a gyógyításban és a kutatásban is.
A Pulmonológiai Klinika szakorvosjelöltje PhD hallgatóként kutatással foglalkozott az egyetem befejezése utáni három évben. Ebből egy évet a londoni Imperial Collage-ban töltött, ami komoly hatással volt a későbbi döntésére. Úgy fogalmazott: akkor jött rá, hogy az első két évben egy elefántcsonttoronyban élt és nem is nagyon látott rá a klinikumra. Ott azt tapasztaltam, hogy az alapkutatásokat biológusok végzik, az orvosok egyszerre klinikusok és kutatók is – tette hozzá. Miután hazajött, dr. Bikov András is ezt az utat választotta, tudatosan döntött úgy, hogy a klinikai munka mellett folytatja a kutatásait. „Folyamatosan érnek impulzusok mind a két területről, amelyek alakítják a szemléletemet és folyamatosan tudok fejlődni. Jól döntöttem” – hangsúlyozta.
Az orvos-kutató jelenleg rezidensként dolgozik, ami azt jelenti, hogy a klinikán van havonta 220-250 órát. Részt vesz a fekvő- és az ambuláns betegek ellátásában, bekapcsolódott a bronchológiai-, illetve az alvásvizsgálatokba. Utóbbi területen mindössze ketten látnak el nagyjából 750 beteget évente. Úgy fogalmazott, nagy a klinikai terhelés, de nem kért és nem is kap különleges bánásmódot.
„Sokkal jobb orvosnak érzem magamat attól, hogy ismerem a betegségek kórélettanát akár molekuláris szinten is. Így sokkal jobb kutató is lehetek, mert meg tudom tervezni azokat a vizsgálatokat klinikus szemszögből is, amelyek fontosak lehetnek. Ezáltal jobban tudok cikket írni, és – mivel van klinikai relevanciája is – könnyebben interpretálom az adataimat” – hangoztatta.
Dr. Bikov András a kutatási témájával munkaidőn kívül foglalkozik, de a minták levételében nagy segítséget kap az asszisztensektől, a nővérektől és a többi kollégájától is. Korábban a különféle tüdőbetegségben szenvedők köpetmintáiban, néhány éve pedig vérmintákban vizsgálja a különböző gyulladásos molekulákat. Mint mondta, leginkább a népbetegségekre koncentrál, ilyen például az asztma vagy a CODP, de tüdőrákos betegek mintáit is elemezi.
Úgy véli, a Junior Prima díj nagy elismerése annak, hogy a klinikai munka mellett a kutatásban is fel tud mutatni eredményeket. Meglepetés volt, hogy elnyertem, de bíztam benne, hogy ez megtörténhet – mondta. Azóta újabb, a feltörekvő tüdőgyógyászoknak létrehozott elismerést vehetett át: Monte Carlóban az International Workshop on Lung Health Rising Star díját.
Fontosnak tarja, hogy a tüdőgyógyászok közül elsőként kapott Junior Prima elismerést annak ellenére, hogy a tüdőproblémák a leggyakoribb betegségek közé tartoznak a világon. Tapasztalatai szerint más népbetegségekre jobban odafigyel a társadalom. Komoly problémának tartja a terület alulfinanszírozottságát is.
Dr. Bikov András a leterheltség kapcsán leginkább a családja türelmét emelte ki. A feleségemnek és a 3 éves kislányomnak tartozom nagyon nagy köszönettel azért, hogy ezt elviselik – mondta a díjazott.
A cikk egy sorozat első része, amelyben bemutatjuk a többi Junior Prima díjazottat is az egyetemről.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
