Kreatív szemészprofesszorok a Semmelweis Szalonban

Kreatív szemészprofesszorok életműve állt a legutóbbi Semmelweis Szalon középpontjában: olyan kiemelkedő egyéniségeket mutattak be, akik a szemészeten kívül más területen is maradandót alkottak. Az érdeklődők megtekinthették Formanek Zsuzsanna üvegtervező iparművész „Szem-Üveg” című kiállítását is.

Dr. Nagy Zoltán Zsolt, a Szemészeti Klinika igazgatója elsőként Fabini Teofil Jánosról emlékezett meg, aki 1817 és 1847 között vezette a szemészeti tanszéket. Kiemelte: Budapesten jött létre a világon elsőként önálló szemészeti tanszék, korábban ez a terület a sebészethez tartozott. A Fabiny-család képviseletében dr. Fabiny Tamás püspök elmondta: nagyon büszke a családi örökségre, aminek köszönhetően a Mária utcai Szemészeti Klinikán is kicsit otthon érezhette magát gyerekként is.

A család tulajdonában levő, Fabini Teofil Jánost ábrázoló festményről Gyémánt László Kossuth-díjas festőművész készített másolatot az egyetem felkérésére: a kép a Központi Épület Tanácstermében látható. Dr. Nagy Zoltán Zsolt elmondta: Fabini professzor 1791-ben született, igen fiatalon lett a tanszék vezetője. Minden erejét a szemészet fejlesztésének szentelte, legfontosabb művét, a Doctrina de morbis oculorumot lefordították magyar, német és holland nyelvre is.

Ezután dr. Brooser Gábor tevékenységéről esett szó, aki a diabétesz egyik legnagyobb szaktekintélye volt szemészeti szempontból, és aki az egyetemen zajló német nyelvű oktatásban is részt vett. Dr. Nagy Zoltán Zsolt úgy fogalmazott, hogy az orvosok között mindig voltak, vannak olyanok, akik kiemelkedő humán műveltséggel rendelkeznek, dr. Brooser Gáborról is közismert volt széleskörű latinos műveltsége, de azt, hogy verseket is ír, a tágabb közönség csak az élete utolsó évében, 2013-ban kiadott verseskötetéből tudhatta meg.

A Csillagok szerelme című kötetből Oszter Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész olvasott fel néhány verset, és a költeményekhez kapcsolódó gondolatait is megfogalmazta. Hangsúlyozta, hogy a versekben egy élet kronológiája van összeválogatva, amelyekben a történelmi fordulópontok is tükröződnek.

Dr. Molnár László, a Semmelweis Egyetem Központi Levéltárának vezetője elmondta, hogy a kötet szerzőjeként Szászi B. Gábor van feltüntetve. Ennek magyarázata, hogy a Brooser név magyarra fordítva szászvárosit jelent. Elmondta, dr. Brooser Gábor kötődött az irodalomhoz és a művészethez, de nemcsak verset írt: eredetileg színi pályára készült.

Ezután dr. Györffy István életművéről beszélgettek, akiről dr. Nagy Zoltán Zsolt úgy fogalmazott: különleges helyet foglal el a magyar szemészet történetében, kiemelkedő szakmai tevékenységét világszerte elismerték. 1939-ben a világon elsőként készített törhetetlen műanyagból kontaktlencsét, voltaképpen a mai kontaktlencse-ipar az ő tevékenységéből fejlődött ki. Emellett a világon egyedülálló szemészeti tárgyú éremgyűjteménye volt, a fotózás is foglalkoztatta, jelentős értéket képviselnek oktatási és kutatási célokra készült képei és a korábbi szemészprofesszorokról készült portréi is értékesek.

Dr. Györffy Istvánról dr. Salacz György, a Szemészeti Klinika korábbi igazgatója beszélt. Úgy fogalmazott, nagyon hálás neki, hiszen rengeteget tanult tőle, ráadásul barátjául is fogadta, holott nem volt közvetlen tanítványa. Dr. Salacz György maga is a kreatív szemészprofesszorok sorát gazdagította: a szemészet mellett (a legmodernebb szemsebészeti módszereket vezette be) egész életében fontos szerepet töltött be a zene. Gyermekkorától kezdve természetes volt számára a zene, mert a családjában szinte mindenki játszott valamilyen hangszeren. Ő a csellót választotta, orvosi tanulmányai alatt a Konzervatóriumot is elvégezte. Egyetemistaként a Medikus Zenekar tagja volt, és a Szemorvostársaság tudományos kongresszusain is rendszeresen játszik, saját, néhány éve létrehozott vonósnégyese mellett.