A témaválasztáson kívül az egyetemre idén érkezett rezidensek nagy számának is köszönhető, hogy jóformán túljelentkezés volt a novemberi Rezidens Szalonra – fogalmazott köszöntőjében dr. Veres Gábor házigazda, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatóhelyettese. A rendezvény orvosi témája a sürgősségi medicina volt, majd a művészettörténeti részben az első világháború képzőművészetre gyakorolt hatásáról hangzott el előadás
A Rezidens Szalon résztvevőit köszöntötte dr. Merkely Béla klinikai rektorhelyettes, aki elmondta: idén 100 rezidens kezdte meg a munkát a Semmelweis Egyetemen, ami csaknem az ötszöröse a szokásos számnak. Mindez annak köszönhető, hogy jól alkalmazkodtunk az új rezidensi szabályozáshoz, és minden lehetőséget kihasználva, gyors döntéseket hozva néhány hét alatt ki tudtuk tölteni a teljes rendelkezésre álló keretszámot – fogalmazott. A rektorhelyettes szerint most az egyetemen van a sor, a klinikáknak úgy kell képezni a rezidenseket, hogy mielőbb hasznos kollégák legyenek, és önálló munkát tudjanak végezni.
Dr. Kanizsai Péter docens, a Sürgősségi Orvostani Oxiológiai Tanszéki Csoport vezetője előadásában egyebek mellett a sürgősségi szemlélet alapjairól beszélt. Dr. Peter Safar híres sürgősségi orvos mondására emlékeztetve kiemelte, a sürgősségi ellátás nem helyhez kötött dolog, hanem egy szemlélet, és ezt a szemléletet szeretnék kollégáival meghonosítani az egyetemen. A megfelelő látásmód térnyeréséhez paradigmaváltásra van szükség. Ezt az egyetem életébe meghozza majd a Korányi projekt, melynek keretében az eddig izolált kicsi sürgősségik helyett megjelenik egy új, központi sürgősségi. Dr. Kanizsai Péter szólt a sürgősségi medicina működési rendjéről is, és arról, hogy miként köti össze a prehospitális sürgősségi ellátást a kórházi ellátással a sürgősségi egység, és a különböző szakmákkal milyen kapcsolódási pontok vannak.
Dr. Krivácsy Péter, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika főorvosa a Magyarországon még fiatalnak számító gyermek sürgősségi ellátásról beszélt, melynek az Egyesült Államokban nagy hagyományai vannak, így szólt az ottani gyakorlatról, nehézségekről is. Érintette a gyermek és felnőtt sürgősség kapcsolódási pontjait és különbözőségeit. Meglátása szerint a különbségek nem akkorák, mint sokan gondolják; rendszerszinten semmiképp sem, inkább a hangsúlyok vannak máshol. Nagyobb a kor és méretbeli különbség, mások a betegségfókuszok (például lehet, hogy kevesebb lesz a kardiológiai konzílium, de több a fül-orrgégészeti), de az alapelvek ugyanazok – tette egyértelművé. Kitért arra is, hogy a közelmúltban közzétett új újraélesztési protokollokban nagyon hangsúlyos, hogy gyermekkorban a légzés- és keringésleállást elkerülni kell, melyet a helyes sürgősségi szemlélettel és az időben történő, hatékony beavatkozással lehet.
A Rezidens Szalon második felében Fertőszögi Péter művészettörténész beszélt az I. világháború képzőművészetre gyakorolt hatásairól annak kapcsán, hogy éppen a rendezvény időpontjában volt az I. világháborút lezáró béke évfordulója.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
