„Az orvostudomány oda fejlődött, hogy a kóros folyamatok megítélésében az egyes embereknek azelőtt elhanyagolható különbözőségeivel is számol és az egyéni konstitúció és dispozíció kérdésében mélyed el” – Huzella Tivadar 1923-ban megfogalmazott gondolataival nyitotta meg a tudományos ülést dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes kiemelve azt, hogy ez a megállapítás mára a személyre szabott orvoslás, a molekuláris medicina, a precíziós medicina és a klinikai genomika terültén kiteljesedett. Mint mondta, a két díjazott is ezen a tudományterületen munkálkodik, illetve a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében zajló Semmelweis Symposium témája is hasonló.
A rektorhelyettes kitért arra: a Semmelweis Egyetem a világ több 30 ezer egyeteme közül a különböző szempontrendszerek alapján a 300. és 700. hely között van, biztosan bent az első 5 százalékban. „Ha figyelembe vesszük, hogy mindezt mennyiből sikerül elérnünk, akkor a csúcshoz közeli egy százalékos határon is valószínűleg belül vagyunk” – jelentette ki. Szólt arról is, hogy az utóbbi időben megtorpant az egyetem előrehaladása a rangsorokban, melynek elemzése az intézmény vezetőinek a felelőssége. Ahogyan az is, hogy megtalálja a megfelelő stratégiát és azt a hamarosan elkészülő intézményfejlesztési tervbe is beépítse. „A megoldásra mostani ünnepünk is jó reményt ad: hiszen kiemelkedő teljesítményű kutatóink, orvosaink közül kettőt díjazunk és jelen vannak jónéhányan azok közül, akikre egyetemünk jövőjét építhetjük. Van tehát kinek átadnunk a stafétabotot” – fogalmazott.
A rektorhelyettes elsőként a Jendrassik Ernő emlékérmet elnyerő dr. Patócs Attilát mutatta be. Emlékeztetett arra, hogy a tudományos kitüntetést az önálló kutatásokon alapuló szaktudomány fejlődésének elősegítése érdekében a Semmelweis Egyetem 1965 óta, idén 49. alkalommal adományozta. A díjjal a klinikai orvostudományok kiváló művelőit ismeri el, akik tudományos közleményeikkel és önálló kutatómunkájukkal kimagasló eredményekkel büszkélkedhetnek. Ismertette dr. Patócs Attila eddigi pályájának fontosabb állomásait, aki jelenleg egyetemi docensként a Laboratóriumi Medicina Intézetben és a II. Sz. Belgyógyászati Klinika Endokrinológiai Genetika Laboratóriumában végzi munkáját. Az MTA-SE Lendület Örökletes endokrin daganatok kutatócsoport vezetője.
Dr. Patócs Attila óriási megtiszteltetésnek tartja, hogy a Szenátus a díjat idén neki ítélte oda, amiért igen hálás, de ugyanakkor meg is lepődött. Előadásában arról beszélt, hogy Jendrassik Ernő – akit a klinikai genetika megalapozójának is lehet tekinteni – munkája hasonló volt ahhoz, amit a kollégáival végeznek. Mint mondta, szerencsésnek tartja magát, hiszen a kezdetektől, a 90-es évek közepétől a II. Sz. Belgyógyászati Klinika Endokrin munkacsoportjában dolgozhatott, így részese lehetett a terület fejlődésének és a jelentős új felfedezések időszakának.
Részletesen beszélt az elmúlt tíz év tudományos munkájáról, majd összegzésként azt mondta: a molekuláris diagnosztikát végző laboratóriumban a kor kihívásainak mindenképpen meg kell felelniük, szükségesek metodikai fejlesztések, de a legfontosabb mégis csapatmunka, ami nélkül lehetetlen lenne eredményeket elérni. Úgy látja, az integratív adatelemzés egy új kincsesbánya, aminek pénz nélkül is neki lehet állni, csak kellő elszántság kell hozzá. A funkcionális molekuláris biológiai vizsgálatokkal pedig egyértelműsíteni lehet az összefüggéseket. Előadása végén megköszönte a kollégáinak az együttműködést és a támogatást, külön kiemelve dr. Rácz Károlyt és dr. Tóth Miklóst, a II. Sz. Belgyógyászati Klinika volt és jelenlegi igazgatóját.
Az ünnepi tudományos ülés a Huzella Tivadar emlékérem átadásával folytatódott. Dr. Bagdy György felidézte: az egyetem 1991 óta, idén 21. alkalommal döntött a díj adományozásáról. Az elismerés az önálló kutatásokon alapuló szaktudomány fejlődését hivatott szolgálni az elméleti orvostudomány, illetve az elméleti orvosbiológia kiváló művelőit jutalmazza, akik kiemelkedő eredményekkel rendelkeznek mind a tudománymetriai mutatók, mind az önálló kutatómunka tekintetében. Az idei díjazott, dr. Szalai Csaba, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet egyetemi tanára. A tudományos rektorhelyettes részletesen ismertette a pályáját és az elismerésit.
„Hálával és köszönettel tartozom a Semmelweis Egyetemnek, hogy ebben az évben nekem ítélték a Huzella Tivadar emlékdíjat” – kezdte előadását dr. Szalai Csaba. Ezt követően elsőként az asztma és az allergia genomikai hátterében végzett kutatásairól, majd az ehhez kapcsolódó bioinformatikai fejlesztésekről, végül az akut limfoid leukémia genomika és farmagenomikai vizsgálatairól adott áttekintést.
Köszönetet mondott a támogatásért dr. Falus Andrásnak, a Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet korábbi igazgatójának, akivel 1994 óta dolgozik együtt, illetve az intézet jelenlegi vezetőjének, dr. Buzás Editnek a zökkenőmentes folytatásért. Tájékoztatatása szerint a vizsgálatok nagy része a Klinikai genomikai kutatócsoportban folyik, melynek tagjait ugyancsak megemlítette. Kitért arra: kutatásai során együttműködik a Heim Pál Gyermekkórházzal, a Műszaki Egyetem Méréstechnikai és Információs Rendszerek Tanszékével, II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikával, továbbá a Pulmonológiai Klinikával.
Dr. Bagdy György azzal zárta az ülést, hogy véleménye szerint mindkét előadás egyértelművé tette: a tudományos kutatás nem csak új összefüggések felismerésére vezet, hanem nagyon gyakran az oktatásban, sőt a klinikumban használható eredmények keletkeznek. Ez azonban belső tűzzel, lelkesedéssel érhető el – hangsúlyozta a tudományos rektorhelyettes.
Tóth-Szabó Szilvia
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
