Emlékkiállítást állított össze a Központi Könyvtár Semmelweis Ignác halálának 150. évfordulója alkalmából. A megnyitó ünnepségen Szluka Péter igazgató elmondta, az elsősorban Semmelweis által, illetve róla írt dokumentumokat bemutató időszakos kiállítással kívánt hozzájárulni a Központi Könyvtár az emlékév kapcsán rendezett ünnepségsorozathoz.
A megnyitón dr. Szél Ágoston rektor emlékeztetve arra, hogy 1969-ben vette fel az egyetem Semmelweis Ignác nevét, úgy fogalmazott: büszkén viseli az egyetem ezt a nevet, és Semmelweis életművéhez, géniuszához méltó módon teszi a dolgát. A rektor szólt arról is, hogy a névadás kétirányú folyamat. „Egyik oldalról próbálunk Semmelweis nyomdokaiban haladni, hozzá méltó munkát végezni, ugyanakkor mi magunk is öregbítjük Semmelweis Ignác nevét” – mondta. A rektor nemzetközi szinten is az egyik legnagyobb orvosegyéniségnek nevezte Semmelweiset, az emlékévben rendezett ünnepségsorozattal pedig az egyetem tiszteleg a nagy előd előtt.
A tárlaton – mely teljes egészében október 30. 13 óráig látható, de egyes részletei december 4-ig megtekinthetők – Semmelweis Ignác által írt, főként az Orvosi Hetilapban megjelent szakcikkek láthatók, valamint olyan muzeális, illetve unikális könyvek is, melyek személyével, felfedezésével, munkásságával kapcsolatosak. Megtekinthetők emellett a könyvtár által Semmelweis Ignác emlékére készített poszterek is.
A kiállítást megnyitó ünnepségen dr. Gazda István, a Magyar Tudománytörténeti Intézet igazgatója, a Magyar Orvostörténelmi Társaság alelnöke „Semmelweis az orvostörténet-írás tükrében” címmel tartott előadást. Ebben egyebek mellett kitért arra, hogy ha a bakterológia tudománya élőbb létezett volna, akkor laboratóriumban mérni lehetett volna, ami Semmelweis tapasztalati tényként állított, és sokkal előbb elismertséget nyertek volna tanai. Kiemelte Semmelweis életművéből, hogy az elsők között használta az orvosi statisztikát. Szólt arról is, hogy 1861-ben a híres Semmelweis vitairatok két kiadásban is megjelentek, ezt a közelmúltban nyomdai kimutatásokból sikerült kideríteni. Dr. Gazda István kiemelte, hogy az elmúlt száz évben számos szakember, orvostörténész tett azért, hogy Semmelweis igazát bizonyítsák az utókor számára és nemzetközi szinten is elismertté tegyék, kezdve Győri Tibortól Gortvay Györgyön, Zoltán Imrén át az Antall Józsefig és dr. Schultheisz Emilig.
Dr. Papp Zoltán professor emeritus, a Maternity Szülészeti és Nőgyógyászati Magánklinika igazgatója „Mit üzen Semmelweis Ignác tragédiája a 21. század szülészorvosának?” címmel tartott előadást, melyben egyebek mellett hangsúlyozta: Semmelweis az egész szülészetet megváltoztatta. Mint emlékeztetett, Semmelweis nagy empátiával állt a szülő nőkhöz. Kitért arra, hogy Semmelweis legnagyobb utódának Tauffer Vilmost tartja, főként nőgyógyászati tevékenysége miatt. Semmelweis üzenete a ma orvosának egyebek mellett az, hogy a tudományos eredményeket kötelesség publikálni – emelte ki. Dr. Papp Zoltán visszaemlékezett a klinika előtti Semmelweis-szobor állításra is, melyre a klinikára jövet és hazafelé menet is mindig ránéztek. „Semmelweis erőt adott nekünk és biztosította, hogy legyen képességünk, ambíciónk, odaadásunk elérni, hogy az édesanyákkal ne történjen az, ami évszázadokon át megtörtént” – fogalmazott.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
Galéria
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
