Egyebek mellett a képalkotó infrastruktúra és a „core facility”-k megerősítését, szabályozását tartja kiemelt feladatnak dr. Bagdy György tudományos rektorhelyettes, aki a képzés infrastruktúrájának fejlesztésében, a minőségi kutatómunkában és a Brüsszelben közvetlen elérhető, egyéni kutatói pályázatokban látja a növekedés útját. Dr. Bagdy György megtiszteltetésnek érzi, hogy gyógyszerész diplomával lehet tudományos rektorhelyettes, mely – mint mondja – a Gyógyszerésztudományi Kar kiváló tudományos teljesítményének is köszönhető.
Bár biológusnak készült, dr. Bagdy György az utolsó pillanatban mégis a gyógyszerészi pályát választotta, ahol a képzés rendkívül sok területet érint, így később többféle irányba ad lehetőséget az elindulásra, jó általános alapot teremtve a kutatáshoz is. Az egyetemi évek alatt a Biofizikai Intézet tudományos diákköröse volt, majd 1980 és 2007 között az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben, egy speciális diagnosztikai laboratóriumban dolgozott. Itt – mint visszaemlékezik – nemcsak a betegágytól kiinduló kutatást gyakorolhatta, hanem a betegellátást is, ugyanis be volt osztva az ügyeleti rendbe is. Közben öt évet az USA-ban töltött, ahol a transzlációs kutatással is megismerkedhetett: ugyanazokat a gyógyszerhatóanyagokat vizsgálta az in vitro receptorkötődéstől az állatkísérleteken át a klinikáig, utóbbiban a protokollok írásába is bevonták. Kutatásai a mai napig érintik a pszichiátria területét, egyebek mellett a depresszió okait és új gyógyszercélpontokat tár fel kutatócsoportjával. Tágabb tématerülete a gyakori betegségek patogenezisében tetten érhető gén-környezet és gén-gén interakciók, komorbid betegségek.
Dr. Bagdy György hangsúlyozta: nagy megtiszteltetés számára, hogy gyógyszerészi diplomával tudományos rektorhelyettes lehet. Ez szerinte annak is köszönhető, hogy a Gyógyszerésztudományi Karon a legmagasabb az egy oktatóra jutó tudományos teljesítmény. A rektorhelyettes szerint a Semmelweis Egyetem összességében is büszke lehet a kutatás terén elért eredményeire, magyar és közép-európai összehasonlításban egyaránt. Ez megmutatkozik a rangsorokban is, melyekben a tudományos kutatás mérőszámai meghatározóak. Ezekben komoly előrelépés volt az utóbbi két-három évben, köszönhetően az adatszolgáltatás fejlesztésének, ami elődje dr. Molnár Mária Judit kiemelt célja volt. Ez ugyanakkor elfedte a néhány éve bekövetkezett megtorpanást, ami az idei évben már nyilvánvalóvá vált dr. Bagdy György szerint. Ennek hátterében a beszerzésekkel kapcsolatos adminisztrációs terhek növekedése mellett többek között az áll, hogy a konvergencia régiókhoz képest a közép-magyarországi régióba kevesebb uniós forrás jut. Az egyik kiút, ha a kutatók egyénileg, közvetlenül Brüsszelben pályáznak az európai uniós forrásokra, ám erre csak a legjobbak képesek. „Célunk, hogy ösztönözzük, segítsük ebben a kutatóinkat” – emelte ki.
Dr. Bagdy György úgy fogalmazott: a tudományos kutatás több mint koronánk legszebb gyémántja, ez az egyik alapértékünk, amire az oktatás és gyógyítás is épül, és ahol a minőség fejlesztését kell szem előtt tartani. Ezt fogja szolgálni a nemzetközileg kiemelkedő tudományos eredmények anyagi támogatása is, melynek rendszerét most alakítják ki az egyetemen.
Kiemelten fontos területnek tartja többek közt a Semmelweis Symposium témáját, a molekuláris patológiát, de a terápiában is alkalmazható molekuláris markerek azonosítására számos területen óriási az igény. Bár nemzetközi trend, hogy manapság könnyebb pályázni a transzlációs kutatásokra, az alapkutatást is kiemelten kell kezelni, hiszen egy-egy Nobel-díjas felfedezés sokszor egy olyan összefüggés felismerése, aminek a gyakorlati jelentősége később látszik csak. A rektorhelyettes ugyanakkor fontosnak tartja a meghatározó személyekhez való igazodást is. Ha egy területen nemzetközi szinten is kiemelkedő, energikus kutatónk van, akkor kötelességünk megtartani és fejleszteni ezt a kutatási irányt – jelentette ki. Szerencsére több ilyen is van, elég csak a Lendület programban résztvevő, vagy az akadémiai kutatócsoportokra gondolni, de a Nemzeti Agykutatási Programba is komoly megmérettetés során kerültek be a munkacsoportok.
A rektorhelyettes szólt arról is, hogy az infrastruktúra fejlesztése nélkül szinten maradni sem lehet, nemhogy továbbfejlődni. Éppen ezért fontos cél azoknak az egyetemi központoknak, ún. „core facility”-knek a megerősítése, a hozzáférés szabályainak pontosítása, ahol számos kutató használhatja az ott lévő nagyértékű eszközöket. Az infrastruktúra terén – a világtrendekhez igazodva – elsősorban a képalkotásban várhatók fejlesztések, ezt célozzuk következő pályázatainkban – mondta dr. Bagdy György, hozzátéve, hogy az „imaging” területén a molekuláris szinttől egészen a humán képalkotásig óriási a fejlődés.
A rektorhelyettes szerint a Semmelweis Egyetemnek vezető szerepet kell vállalnia a tudományos eredményesség mérésével kapcsolatos aktuális kérdések megvitatásában is. Az idézettség, mint mérőszám megmarad, de az impakt faktorról, illetve arról, hogy mi használható helyette vita folyik a tudományos körökben. Ezt tükrözte az év első Kutatói Szalonja is.
„Az orvos és egészségügyi képzések terén a fenntartó által megfogalmazott fejlesztés érdekében nekünk is mindent meg kell tennünk, ügyelve arra, hogy a hármas tevékenységben a tudományos kutatás is erősödjön” – emelte ki a rektorhelyettes, hozzátéve, hogy az óriási beteganyag és a kiváló szakmai háttér párosulva a meglévő hagyományokkal és az innovációra nyitott szemlélettel kiváló lehetőséget nyújt minderre.
Dobozi Pálma
Fotó: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
