Hetekig-hónapokig kattogó állkapocs, fájdalmas rágás, kisugárzó fájdalom a fülben, vagy fejfájás – ezek a kamaszkori állkapocsproblémák leggyakoribb tünetei. Ha ezeket tapasztalják, akkor kérjenek időpontot a fogorvoshoz – tanácsolja dr. Schmidt Péter, a Fogpótlástani Klinika szakorvosa. A problémát sokszor csak a hirtelen kamaszkori növekedés okozza, amikor a csontozat és az ízület mérete nem azonos ritmusban változik, de súlyosabb betegségek is állhatnak a háttérben.
A kamaszkor kezdete és a 30-as évek között jelentkezik jellemzően az ilyen állkapocs probléma, az úgynevezett állkapocs ízületi diszfunkció (CMD). A fiatalokat általában a szülők elviszik orvoshoz, mert az ízület kattogását sokszor még ők is hallják étkezéseknél. A recsegést, ropogást azonban már sokszor csak a fiatal érzékeli, ráadásul a fiatal felnőttek gyakran nem foglalkoznak még a rágóízületi fájdalommal, vagy a beszűkült szájmozgással sem, pedig a korai kezelés elkezdése fontos lenne a szakember szerint.
Ha el is jutnak orvoshoz, nem biztos, hogy elsőre fogorvoshoz mennek, mivel sokszor a fájdalom helye nem egyértelmű. Sokszor fültájéki fájdalmat éreznek vagy bizonytalan eredetű fejfájás jelentkezik, ezért sokan fül-orr-gégészt, neurológust keresnek fel, így évekig is eltarthat, mire megfelelő helyre és kezeléshez jutnak.
A szakember szerint fontos kizárni, hogy csak a hirtelen kamaszkori növekedés okozza a bajt vagy más áll a háttérben. Kiváltó ok lehet ugyanis korábbi trauma (akár egy nagy esés, egy kiskori biciklibaleset stb.), de okozhatja a stressz is vagy nem megfelelő fogazat, fogszabályozási rendellenesség is. Az állkapocs ízület és a mozgásszervrendszer kölcsönhatásban áll egymással, sok esetben például a rossz tartás, gerinc probléma, vagy akár nem megfelelő alvási pozíció is okozhat rágóízületi panaszokat.
Előfordulhat olyan eset is, hogy az állkapocs kiakad mozgás közben, bár ez nem kifejezetten a növekedéssel összefüggő jelenség. Néha a „kiakadás” részleges, nem mindkét ízületet érinti, alig észrevehető, nem jár nagy fájdalommal, enni is tud a beteg. Fontos tudni, hogy ilyen esetben is azonnal fogászatra kell menni, mert néhány nap után már sokkal kisebb eséllyel lehet visszailleszteni a helyére.
A hirtelen növekedés befolyásolja az ízület működését, de az így kialakult tünetek idővel elmúlnak. Ha azonban más van a háttérben, kezelni kell. A szakember tapasztalata szerint egyre gyakrabban a lelki tényező áll a háttérben, a gyermek nem is tudja, hogy krónikusan szorítja a fogazatát éjszakánként. Ez rendellenes fogkopáshoz, áttételesen a rágóizom és az ízület károsodásához (kezelés nélkül kopáshoz) vezet.
Az esetek többségében a panaszok néhány hónap alatt elmúlnak napi állkapocs-tornával, amely segít az ízületet normál pozícióba juttatni. Ha önállóan nem megy, lehetőség van speciális gyógytornász segítségét is igénybe venni, ez leggyakrabban rágóizom fájdalom esetében szükséges. A manuálterápia, testtartás terápia akkor is hatásos, ha az állkapocs problémát a rossz testtartás, esetleg a nyaki gerinccsigolyák problémája okozza.
Fogszorítás esetében harapásemelő sín használata is szükséges lehet. Ez tulajdonképpen egy műanyag fogvédő, ami megfelelő pozícióba helyezi éjszakánként a fogazatot. Súlyosabb esetben gyógyszereket (fájdalomcsillapítók, izomlazítók) is alkalmaznak, műtétre nagyon ritkás, csak végső esetben lehet szükség. Azonban ha a stressz okozza a fogszorítást, annak forrását is meg kell szüntetni.
A fiatalok mellet a 60 felettiek a veszélyeztetettek, náluk már az elhasználódott ízületek okoznak gondot. Ha életük során nem foglalkoztak a problémával a porc, az ízületi csontfelület elkophat, ez pedig nagy fájdalommal jár, ezért is érdemes fiatalabb korban komolyan venni az állkapocs jelzéseit.
Czétényi Rita, Kovács Eszter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
