Az utóbbi években világszerte 8-13 százalékkal nőtt a kórházi fertőzések gyakorisága, az érintettek száma globálisan 20-30 millió főre tehető – derült ki az Egészségtudományi Karon negyedik alkalommal megrendezett Infekciókontroll Munkanapon. Az egynapos tudományos ülés ezúttal a Szepszis Világnapjához kapcsolódott: a program a véráramfertőzések köré szerveződött. A konferencián elhangzott előadások olyan kérdéseket jártak körbe, mint hogy hol a hangsúly a diagnózis megállapításában, miért sarkalatos a minél korábban megkezdett adekvát terápia, és hogy mit tudunk, illetve mit kellene még tudnunk a szepszisről.
Dr. Nagy Zoltán Zsolt, az Egészségtudományi Kar dékánja 
megnyitó beszédében elmondta, a Szepszis Világnapja csupán néhány éve létezik, noha egy nagyon fontos problémára hívja fel a figyelmet. Az utóbbi években világszerte 8-13 százalékkal nőtt a kórházi fertőzések gyakorisága, az érintettek száma globálisan 20-30 millió főre tehető, ebből 6 millió gyerek – hangsúlyozta. Hozzátette, előreláthatólag további növekedés várható, ezért erre az infekciókontrollal foglalkozó szakértőknek is fel kell készülniük. Felhívta a figyelmet arra, hogy a fertőzés kezelésének minél hamarabb meg kell kezdődnie: ha ez egy órán belül megtörténik, 80 százalékos a gyógyulási esély, hat órán belül megkezdett kezelés esetén ez csökken, 24 óra elteltével pedig százalékos arányban alig van esély a gyógyulásra.
A dékán felidézte, a Szepszis Világnapját a Global Sepsis Alliance nemzetközi szervezet hozta létre 2013-ban, és nemcsak szakemberek, de a szepszis túlélői, betegek is csatlakoztak a kampányhoz. Világszerte több, mint 3500 kórház és szervezet vesz részt a programokban, a világméretű mozgalom célja a szepszis megelőzése. Ehhez szeretne aktívan csatlakozni az Egészségtudományi Kar is a konferenciával – emelte ki.
Dr. Barcs István, az Epidemiológiai Tanszék vezetője, a konferencia szervezője elmondta, a munkanap címe az Arany óra, ami arra a rövid időre utal, ami alatt a szepszis kezelését meg kell kezdeni ahhoz, hogy a túlélési-gyógyulási esély megmaradjon. A tanszékvezető bevezető előadásában az infekciókontrollról adott átfogó képet. Mint fogalmazott, az infekciókontroll minden olyan tevékenység összehangolása, ami azt célozza, hogy a fertőző betegségek kialakulását, terjedését megakadályozzák a kórházon, az egészségügyi ellátáson belül. Felhívta a figyelmet a betegellátásban közvetlenül részvevők és a háttértevékenységet végző szakemberek közötti kétirányú formációáramlás fontosságára. Emellett hangsúlyozta, az infekciókontroll és a betegbiztonság szempontjából is a beteget középpontba helyező megközelítés lehet csak eredményes.
A konferencia első részében dr. Ludwig Endre Kevéssé ismert adatok a szepszissel kapcsolatban, dr. Szoboszlay Árpád Szeptikus betegek a háziorvosi praxisban, dr. Marjanek Zsuzsa A diagnózistól a gyógyulásig, Szabó Rita és dr. Kurcz Andrea A bejelentett véráramfertőzések alakulása az elmúlt 10 évben, dr. Almási István Epidémia vagy endémia? címmel tartott előadást. A konferencia második, Diagnózis és kezelés című részében dr. Knausz Márta A szepszis diagnosztikája a klinikai mikrobiológus szemszögéből, dr. Kovács Gábor Szepszis: itt és most – diagnosztika és esetbemutatások, dr. Hajdú Edit, Streptococcus toxikus shock szindrómás eseteink, dr. Bendes Anna Szepszis az intenzív osztályon, dr. Kertész Adrienne Újabb megoldott feladat: Ebola fertőzés infekciókontrollja címmel tartott előadást.
Pogrányi Péter
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
A cikket a Semmelweis Egyetem Kommunikációs Igazgatósága tette közzé.
